A művészet templomai – Az Alhambra (2022)

1340-ben I. Juszuf granadai szultán elkezdte építeni az Alhambrát, mivel előre látta, hogy birodalmát a szomszédos királyságok végül kiűzik Európából. Ibn al-Hatib nagyvezír, a kiváló költő és polihisztor jelentős szerepet játszott ennek az ambiciózus projektnek a sikeres befejezésében. Ez a fiktív elemeket is tartalmazó dokumentumfilm az 1300 körül élt Naszrid-dinasztia elismert vezetőjének és filozófusának, Ibn al-Hatibnak a mindennapjait igyekszik rekonstruálni, az írott történelmi feljegyzésekre támaszkodva.
A film hiteles történelmi dokumentumokra támaszkodva visszarepít bennünket az időben, hogy megfigyeljük a granadai székhelyű birodalom létrejöttét és az Alhambrát, a hatalom jelképét, amely döntő szerepet játszott annak kialakulásában.

Granadában találjuk magunkat 1340-ben, a hidzsra 8. és a katolikus naptár 14. századában. A granadai királyság az utolsó megmaradt muszlim állam Európában, és határai fokozatosan zsugorodnak. A Nasrid-dinasztia két szultánja úgy dönt, hogy emlékművet állít civilizációjuknak, amely még mindig hatalma csúcsán van, de már a hanyatlás jeleit mutatja. Felkérik mesterembereiket, hogy építsenek tökéletes műalkotást, az Alhambra erődpalotára emlékeztető épületet. Ibn al-Hatib, a mai miniszterelnök, filozófus, költő és orvos megfelelője lesz a két szultán bizalmasa e vállalkozásban. Nemcsak tanúja lesz ennek az aranykorszaknak, hanem az ő aláírása is díszíti majd a falakat. Ő lesz filmünk fiktív narrátora, aki végigvezet minket az európai történelem e szakaszán.