
Filmkritika (2)
Happiness (1998)
Megtekintés: Habár a film nem éri el polgárpukkasztásban azt a szintet, mint a Shortbus (2006) vagy a Ken Park (2002), azért témaválasztása feszegeti az átlag néző befogadó képességét. Ennek ellenére, látni kell, ha úgy érzed, túl rózsaszín az életed, vagy ha pont totál szürke. Ez majd kicsit visszaránt akkor középre. Mellesleg, a Shortbus-t egyáltalán nem bírtam tekerés nélkül megtekinteni, míg a Ken Parkot, meg igen nyögve nyelősen. Több
Barátok és pedofilok közt
Todd Solondz az egyik legbrutálisabb horrorrendező. Nem azért, mert képei vértől tocsognak – sőt, pont azért, mert képei nem tocsognak vértől. Solondz beléd költözteti a borzalmat, elképzelteti veled, ahelyett hogy mutatná, és ha nem lenne elég ennyi, még azt is eléri, hogy röhögj rajta. Ennek leghíresebb példája az 1998-as A boldogságtól ordítani (Happiness). Több
Hasonló filmek
A hazai sajtóban megjelent kritikák, egy helyen!
Amennyiben szeretné, hogy írása megjelenjen a kritikák között, kérem,
vegye fel velünk a kapcsolatot.