Igazából szerelem (2003)

Alapfilm. Műfajában korszakalkotó. Remek a hangulata, a színészek játéka, a zenéje és nagyon-nagyon érzelem dús.

Egy önálló stílust teremtett a film, amelyet azóta többen, többféle témában próbáltak meglovagolni kisebb-nagyobb sikerekkel. Szerethetőek a kis történetek, és itt a sztárparádé sem zavar.

Az Igazából szerelem volt az első a sorban, ami egy ünnep köré épülő, sok mikrosztoriból álló és lehetőleg minél több "A" kategóriás sztárt egy filmbe préselő sémára épülő produkciókat illeti. Nem is meglepő hát, hogy ez a legjobban sikerült darabja ennek a kategóriának, hiszen megjelenésekor ez a módszer még tudott az újdonság erejével hatni a nézőre. Ezt már csak elrontani lehetett az utána érkező Valentin-nappal, Szilveszter éjjellel és Anyák napjával. Az Igazából szerelem című film már-már olyan magaslatokban szárnyal, mint a Reszkessetek betörők, ha a karácsonykor kötelezően levetített filmek listáját nézzük (nincs karácsony Kevin nélkül, de már nem nagyon van Igazából szerelem nélkül sem). Ennek a filmnek azonban olyan hangulata van, hogy az év többi napján is bármikor szívesen megnézzük, ugyanis magával ragad. A sok-sok mikrotörténet közül mindegyiknek megvan a maga helye a filmben. A "Colin Firth összejön egy angolul nem beszélő portugál lánnyal" megmutatja Firth esetlen és cuki oldalát, vagy a frissen megözvegyült Liam Neeson, aki apaként próbál helytállni a fia életében, mikor az először esik szerelembe, nem is beszélve Bill Nighy aranyköpéseiről ("Ne vegyetek drogot gyerekek, legyetek rock sztárok és megkapjátok ingyen!"), vagy Keira Knightley amikor az esküvői videóját nézi, amelyet újdonsült férje legjobb barátja készített és rájön, hogy az szerelmes belé. De még számos jól sikerült jelenetet említhetnék a filmből. A legkedvesebb szereplőpárosom a filmben azonban Emma Thompson és a fantasztikus Alan Rickman: amikor a feleség úgy jön rá, hogy megcsalják, hogy nem kapja meg a vágyott ékszert karácsonyra...Thompson arcáról minden leolvasható és még csak nem is kellett túlkomplikálniuk a jelenetet. A kellemes hangulatú filmhez nagyon kellemes filmzene párosul, így már nemcsak a film, hanem a soundtrack is a karácsonyi esték állandó részévé vált. Összességében tehát: nincs olyan része, amit ne lehetne szeretni!

Elsőre talán kissé szokatlan lehet ez a több történetes dolog de számomra nagyon bejött. Imádom az ilyen hangulatos karácsonyi történeteket. Humoros volt és nagyon szeretnivaló.

Nem tudom miért és hogyan de kötelező romantikus filmmé vált az évek során. Nekem is kedvencem és nagyon sok párbeszéd már berögződött teljesen.Bill Nighy nélkül elképzelhetetlen, de a karakterek összességétől válik olyan felejthetetlenné a film.