Marine Atlan első filmje, a La Gradiva egy nápolyi osztálykirándulásba sűríti a kamaszkor kiismerhetetlen titkait, törékenységét és megoldhatatlan problémáit. több»
A The History of Concrete John Wilson, a kultusznak örvendő dokumentumfilmes első egész estés nagyjátékfilmje. Az abszurd helyzeteiről, mindennapi életből elcsent jeleneteket vicces kontextusba helyező kamerájáról, naplószerűséget éles megfigyelésekkel vegyítő narrációjáról ismert alkotó ezúttal sem hazudtolta meg magát. több»
A kortárs román film egyik legizgalmasabb rendezője, Radu Jude új filmmel jelentkezik, az Egy szobalány naplója adaptációjával, illetve inkább átértelmezésével, mert a társadalmi egyenlőtlenségek mellett nagyon is szól Nyugat- és Kelet-Közép-Európa egyenlőtlen viszonyrendszeréről. több»
Kevés alkotó került közel a trauma által kompromittált gyermeki psziché autentikus ábrázolásához, ám Beth de Araújo saját élményéire alapozva olyan komplex formai és narratív keretbe rendezi Josephine kálváriáját, mely egyszerre éri tetten a tehetetlen kiszolgáltatottságot és az egymásba vetett hit naiv reményét. több»
Matt Johnson Anthony Bourdain sztárséf életéről forgatott filmet, amely távolabb nem is állhatna egy klasszikus életrajzi darabtól. Nem egy zseni születését mutatja be, hanem egy srácot, aki bármit hajlandó megtenni a kiszemelt lányért, csak egy dolgot nem: őszintén vállalni önmagát. több»
Egy nőt látunk, aki a fiába karol a múzeum közepén, és nem látja az előtte lévő képet. Ez a nő mosolyog és retteg, hogy egyedül marad a sötétben. Milyen ennek a nőnek az arca? Milyen a fiának az arca? A Mommy Blue nem egyszerűen egy látását elveszítő nő története, hanem egy anya és fia kapcsolatának lassú átrendeződését követi. több»
Cristian Mungiu tágított filmográfiája perspektíváján, de idegen földrajzi környezetben is otthonosan érzi magát. Kisebb aránytalanságai ellenére a Fjord gondolkodásra késztető, a néző meggyőződéseit megkérdőjelező mozi. Pont olyan, amit egy topligás európai szerzőtől várnánk. több»
A NER tizenhatodik évében elborzadni a rendszert kötőanyagként összetartó állami szintű korrupción és a mindezt mozgásban tartó társadalmi megalkuvás több évtizedes örökségén nem tűnik túl nagy bátorságnak. Földszint című filmjével Reisz Gábor elsősorban nem is háborogni vagy agitálni akar, inkább felfedezve magában a kafkai alsó szomszéd nézőpontját, néplélektani szatírát talál a szekrény mögött. több»
A legújabb dél-koreai film, a Remény első látásra egy átlagos inváziós sci-finek tűnik, azonban időről időre egyre eredetibb cselekménye során bebizonyítja, hogy valójában távolról sem az. több»
NA Club Kid (2026)