Richard Linklater saját és nemzedéke origójához tért vissza: a Kifulladásig forgatásán keresztül mesél a francia újhullámról, miközben filmje egyszerre vázlatos alkotói portré, tőle megszokott zeitgeist mozi és a művészi szabadság ünneplése. több»
Kristoffer Borglit még mindig az érdekli, miként tudja minél kellemetlenebb helyzetbe hozni a szereplőit, és ezáltal a nézőt is. A Kész dráma kellemes élveboncolás néhány parádés jelenettel, még ha helyenként érezni is, hol mehetett volna mélyebbre. több»
Az elektronikus kor információs dömpingjében az ember alapvető szorongásává a stabil belső pont és az idő folytonosságának elvesztése válik. Ennek tapasztalatát szükségszerűen olyan kulturális formák is feldolgozzák, mint a videójátékok vagy a kortárs filmek. A japán Exit 8 filmváltozatának hibája azonban, hogy az eredeti indie horrorjátékhoz képest nem tud érdemi újdonságot kínálni. több»
Maggie Gyllenhaal a fesztiválkedvenc Az elveszett lányt követően is a női identitáskeresés témáját folytatja, viszont A menyasszony!-nyal már lecserélte a visszafogott, kisköltségvetésű függetlenfilmek világát a bombasztikusan harsány, zsánerekkel zsonglőrködő stúdiómozikéra. több»
A több Oscar-díjra is jelölt A titkosügynök újabb látlelet a hetvenes évek Latin-Amerikájának katonai diktatúráiról, és bár kifejezetten erős alkotás, mégis lehetne sokkal fókuszáltabb. több»
Jim Jarmusch Velencében ünnepelt filmje az Arany Oroszlán díj és a nívós stáblista ellenére (vagy épp amiatt) végtelen csalódás. Terméketlen variációs kísérlet, amelyet kizárólag a színészek játéka tesz elviselhetővé. több»
Egy félresikerült marveles kitérő után az Oscar-díjas Chloé Zhao egy irodalmi bestsellert, Maggie O’Farrell Hamnet című regényét dolgozta fel, amiben egy gyermek elvesztésének gyásza minden idők egyik leghíresebb tragédiájában ölt testet. több»
Ha nagy szavakat akarunk használni, a Fiume vagy halál!-hoz hasonló filmek felerősíthetik a kelet-európai történelmi mozik Radu Jude-i fordulatát. A térség történelme ugyanis tele van olyan történetekkel, amiket humorral és keserű öniróniával lehet, sőt, talán kell is elmesélni. több»
Amíg Nemes Jeles László a történelmi film kereteit használja arra, hogy nagyobb távlatokba helyezze családról és identitásról szóló történeteit, addig Julia Ducournau a body horror eszközein, a testen és annak deformitásán keresztül fogalmazza meg hasonló témákat érintő mondanivalóját. több»
79 Nouvelle Vague – Az új hullám (2025)