Az elektronikus kor információs dömpingjében az ember alapvető szorongásává a stabil belső pont és az idő folytonosságának elvesztése válik. Ennek tapasztalatát szükségszerűen olyan kulturális formák is feldolgozzák, mint a videójátékok vagy a kortárs filmek. A japán Exit 8 filmváltozatának hibája azonban, hogy az eredeti indie horrorjátékhoz képest nem tud érdemi újdonságot kínálni. több»
Maggie Gyllenhaal a fesztiválkedvenc Az elveszett lányt követően is a női identitáskeresés témáját folytatja, viszont A menyasszony!-nyal már lecserélte a visszafogott, kisköltségvetésű függetlenfilmek világát a bombasztikusan harsány, zsánerekkel zsonglőrködő stúdiómozikéra. több»
A több Oscar-díjra is jelölt A titkosügynök újabb látlelet a hetvenes évek Latin-Amerikájának katonai diktatúráiról, és bár kifejezetten erős alkotás, mégis lehetne sokkal fókuszáltabb. több»
Jim Jarmusch Velencében ünnepelt filmje az Arany Oroszlán díj és a nívós stáblista ellenére (vagy épp amiatt) végtelen csalódás. Terméketlen variációs kísérlet, amelyet kizárólag a színészek játéka tesz elviselhetővé. több»
Egy félresikerült marveles kitérő után az Oscar-díjas Chloé Zhao egy irodalmi bestsellert, Maggie O’Farrell Hamnet című regényét dolgozta fel, amiben egy gyermek elvesztésének gyásza minden idők egyik leghíresebb tragédiájában ölt testet. több»
Ha nagy szavakat akarunk használni, a Fiume vagy halál!-hoz hasonló filmek felerősíthetik a kelet-európai történelmi mozik Radu Jude-i fordulatát. A térség történelme ugyanis tele van olyan történetekkel, amiket humorral és keserű öniróniával lehet, sőt, talán kell is elmesélni. több»
Amíg Nemes Jeles László a történelmi film kereteit használja arra, hogy nagyobb távlatokba helyezze családról és identitásról szóló történeteit, addig Julia Ducournau a body horror eszközein, a testen és annak deformitásán keresztül fogalmazza meg hasonló témákat érintő mondanivalóját. több»
Mindig van abban valami mélyen megkapó, amikor az ember először lát egy olyan filmet, amelynek eredeti DVD-s, netalántán kazettás változata a szülei polcán hevert. A jól csengő, dallamos cím, a hangulatos narancsszínbe boruló háttér és a két, egymástól élesen elütő karakterisztikájú férfiarc sajátos grafikai elemei voltak a külcsínnek, amely kíváncsiságot gerjesztett a gyermeki tekintetben. Akkor persze a szüleim nem engedték megnézni az Alkonyattól pirkadatigot, amikor pedig már lehetett volna, az érdeklődésem másfelé terelt. több»
Az idén 25 éves Silent Hill 2 sokkal több, mint egy kultikus horrorjáték. Egy morálisan és pszichológiailag is rendkívül összetett történetről van ugyanis szó, melynek adaptálása már a megjelenésekor is kockázatos vállalkozásnak tűnt. A mozikban nemrég debütált Silent Hill – Visszatérés filmre viszi a főhős szenvedéseit, ám alapjaiban formálja át az alapsztori erkölcsi tengelyét. Ezzel pedig éppen az a nyugtalanító mélység válik semmissé, mely az alapművet időtállóvá tette. több»
80 A kegyelem (2025)