Az én lányom nem olyan

Elsősorban a színészek miatt ma is szórakoztató vígjáték 1937-ből. A zseniális Kabos Gyula az igazi, ágy alatt cilinderben sétáló papucsférj szerepében, aki nagy buzgósággal „tanulja” a zsákhordás csínja-bínját. Kollégája, Gózon Gyula - akihez ifjúkorától kezdve, a lugosi színtársulatban kezdődött barátság kötötte - kalauz szerepben megtanítja a „kisszakasz” használatára. A feleség, Annie néni (Vízváry Mariska, a Nemzeti Színház örökös tagja) valóságos tűzokádó sárkány a végére a tanultak hatására megszelídül. Alakítása elementáris volt. Vegyük például a hasonló testi adottságokkal bíró színésznőnek csúfolt Rebel Wilsont. Ezt az ordenáré nőszemélyt kétértelmű beszólásaival egy napon sem lehet említeni egy valódi színésznővel. Rajnay Gábor számomra ebben a filmben mutatott igazi színjátszói tehetséget, mert az eddig látott filmjeiben az obligát mosolyán kívül nem sok mindent láttam tőle. „Felesége”, Gombaszögi Ella, ahogy mindig, most is hitelesen alakította a rábízott szerepét. Turay Ida a megszokott csivitelésen túl nem erőltette meg magát. A szerelmespár, Tolnay Klári és Ráday Imre egy év múlva a „Hölgy egy kissé bogaras”-ban is sikeresen játszott együtt. 100 perc felhőtlen szórakozás és nevetés vár arra a nézőre, aki a mai gagyi vígjátékok helyett ezt a filmet választja.