Kabos Gyula (szül. Kann Gyula)1887. március 19-én született Budapesten, zsidó családban. Édesapja, Kann Zsigmond ügynök (korábban újságíró és bokszoló), édesanyja Meister Róza háztartásbeli. Nagybátyja, Leopold Meister színész volt. Hatan voltak testvérek: három fiú, három lány. Szülei nyomására könyvelőnek tanult. 1905-ben fejezte be tanulmányait Solymosi Elek színiiskolájában, majd Szabadkán kezdte meg színészi pályáját. 1910 és 1913 között Nagyváradon játszott, majd megfordult a Királyi Színházban (1913-1914), a Kristálypalotában (1916-1918), a Magyar Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Kabaréban. Tagja volt a Fővárosi Operettszínháznak (1926-1929) is, míg 1929-től egy éven át a Fővárosi... TöbbKabos Gyula (szül. Kann Gyula)1887. március 19-én született Budapesten, zsidó családban. Édesapja, Kann Zsigmond ügynök (korábban újságíró és bokszoló), édesanyja Meister Róza háztartásbeli. Nagybátyja, Leopold Meister színész volt. Hatan voltak testvérek: három fiú, három lány. Szülei nyomására könyvelőnek tanult. 1905-ben fejezte be tanulmányait Solymosi Elek színiiskolájában, majd Szabadkán kezdte meg színészi pályáját. 1910 és 1913 között Nagyváradon játszott, majd megfordult a Királyi Színházban (1913-1914), a Kristálypalotában (1916-1918), a Magyar Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Kabaréban. Tagja volt a Fővárosi Operettszínháznak (1926-1929) is, míg 1929-től egy éven át a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt. 1939-ben az erősödő antiszemitizmus miatt családjával együtt elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban telepedtek le. Három kabaré turnén is részt vett, ám az utolsót már nem tudta befejezni. 1941. október 6-án hunyt el. 55 év múltán helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. Első filmszerepe a Víg egyveleg, avagy Pufi és társai című alkotáshoz köthető, majd ezt követte a máig legendás Hyppolit, a lakáj (1931) Schneider Mátyás szerepe. Partnerei Csortos Gyula, Jávor Pál és Fenyvessy Éva. Ezt követte a Piri mindent tud (1931) Dayka Margittal, majd másik legendás alakítása, Halmos Aladár szerepe a ban (1933), melyben Törzs Jenő és Perczel Zita voltak többek között partnerei. Emlékezetes vígjátékai közé tartozik a Lila akác (1934), a Köszönöm, hogy elgázolt (1934), az Elnökkisasszony (1934) és A csúnya lány (1935) – ez utóbbi két alkotásban Jávor Pál és Muráti Lili fő játszótársai. A Lovagias ügy (1935) és a Dunaparti randevú (1935) vígjátékokban a főszerepben tündököl, majd az Úrilány szobát keres (1936) és a 300.000 pengő az utcán (1936) alkotásokban is látható volt. A kölcsönkért kastélyban (1937) Tolnay Klári oldalán találjuk, míg a Maga lesz a férjem (1938) című vígjátékban Kiss Manyival állt a kamera előtt. (erare)