Magyarország energiagazdálkodásában 1960 után jutnak jelentős szerephez a szénhidrogének. Az 1970-es évtized elején azonban már nyilvánvaló, hogy a hazai földgázkészletek hosszabb távon nem elegendőek a biztonságos fűtőanyag ellátásra. Az 1973-as világméretű olajárrobbanás szolgáltatja a végső indokot arra, hogy a KGST tagállamok közös erővel megépítsék az első távvezetéket, amely Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig szállít szibériai földgázt. Ez az 1975-79 között megvalósult beruházás az előjátéka Európa mai napig tartó energiafüggőségének.
