A film egy nagyon ritkán látott kapcsolatrendszert dolgoz fel, és a felbomlásának körülményeit vizsgálja, főleg egy gyerek szemszögéből. Ugyanakkor ez a sztori nem igényelt egy egész estés filmet, narratív szempontból simán lehetne rövidfilm, tekintve, hogy rengeteg jelenet csak korábbi jelenetek hangulatát imitálja újra és újra. A színészek rendben vannak, és a gyerek gondolkodása miatt a történeti furcsaságok meg vannak magyarázva. A film nagyon nagy része azonban kimondottan vontatott, és csak atmoszférát épít.
Ez a történet egyszerűen nagyon az elemében találja el az embert. Nem találok szavakat, lenyűgöző volt.