A film összbevétele 13 080 000 dollár volt (imdb.com).
Azt az eljárást, amellyel Alfred Hithcock felvette a filmet relief-nek hívják, amelyre azért volt szükség, mert az ötvenes években a televízió egyre inkább elkezdett teret nyerni, a filmrendezőknek pedig efféle újításokat kellett bevezetni azért, hogy visszahódítsák a nézőket a moziba. A nehéz kamerákkal felvett jelenetek statikussága azonban nem kedvezett Hitchcock-nak, ő ugyanis hozzá volt szokva, hogy szabadon mozgathatja a kamerát.
Cary Grant nagyon szerette volna, ha ő játszhatja el Tony Wendice karakterét a filmben, ám az alkotók úgy gondolták, hogy a nézőközönség nem fogadná el őt, mint gyilkost.
A magyar származású Alexander Korda csak azt követően volt hajlandó eladni a megfilmesítési jogokat a Warner Bros.-nak, miután megtudta, hogy a történetből Alfred Hitchcock forgat majd mozifilmet.
A film 2D-s és 3D-s változatban is elkészült.
Ez a film Alfred Hitchcock és Grace Kelly első közös alkotása. A rendező számára ő volt az a színésznő, aki megtestesítette a tökéletes hősnőt.
Alfred Hitchcock a filmben úgy próbált meg dramaturgiai hangsúlyt adni a karakterének, hogy míg Margot a film elején világos ruhás visel, azonban minél inkább gyanúba keveredik, annál sötétebb az általa viselt ruha.
Alfred Hitchcock ragaszkodott a 3D-s rögzítéshez. A film elején látható tárcsázós jelenetet nem tudták a kor 3D-s kamerájával felvenni, egyszerűen nem tudott olyan közelre fókuszálni a kamera. Ezért Hitchcock egy hatalmas fa ujjat és egy hasonlóképp óriási telefont építtetett a jelenet kedvéért.
A filmet 3D technológiával forgatták, de leginkább csak 2D-s formátumban forgalmazták.
A forgatás 36 napig tartott.
Az eredeti forgatókönyvben Margot neve Sheila, Mark neve pedig Max volt.
Alfred Hitchcock szerette volna a női főszerepet Deborah Kerrnek adni, de a színésznő nem ért rá.