Fény és árnyék

A ’45 előtti magyar filmgyártásban ritkán volt lehetősége nőnek a rendezői székbe ülni. Valószínűleg nem nagyot tévedek, ha úgy gondolom, hogy Zsindelyné Tüdős Klárának is csak azért adatott meg, mert férje, Zsindely Ferenc (1891-1963) kultuszminisz... Többtériumi államtitkár, később a film készítése idején miniszter volt. Egyetlen filmet rendezett, amelynek csekély értékei közé tartozik Bulla Elma és Ajtay Andor szereplése, valamint a korban szokatlan műtermi felvételek helyett a sok külső helyszínen forgatott jelenet. Viszont a didaktikus cselekmény (Manninger János és a rendezőnő közös „bűne”) és a vamp szerepében Nagykovácsi Ilona miatt a film szinte értékelhetetlen. Elismerve a korban roppant népszerű énekesnő érdekesen egyedi hangját, meg kell állapítani, hogy a színjátszás terén még az alapokkal sem rendelkezett, szereplése katasztrofális. Abban az értelemben unikális, hogy ilyen alakítás – szerencsére – csak nagyon ritkán látható. Az a gyakran felhangzó kacaj velőtrázóan borzalmas! A könnyen felejthető film után kíváncsi voltam Tüdős Klára személyiségére. A „kálvinista nagyasszony” jelzővel illetett sokoldalú hölgy a vészkorszakban közel száz üldözött zsidót bújtatott, amiért 2001-ben posztumusz megkapta Izrael Államtól a Világ Igaza kitüntetést