Ez volt az első olyan brit finanszírozásban elkészült film, amely az amerikai toplistákat is vezetni tudta.
A hóban ragadt vonat jeleneteinek forgatása a francia Alpokban zajlott. A stáb fel volt készülve arra, hogy nem lesz elegendő igazi hó, így műhóval megrakodott teherautók kísérték a stábot. Ám végül a természet segített, és a forgatás előtti éjszaka nagy pelyhekben esett a hó. E miatt azonban a teherautóknak okozott nehézségeket a kijutás.
A szűk térben nem fért el az összes kamera, így többször kellett felvenni ugyanazt a jelenetet, különböző szögekből.
A nagy leleplezésjelenet a film végén, összesen 27 percig tart.
Ingrid Bergman a film forgatása idején már 40 éve angol nyelvű filmekben játszott, így eredeti akcentusa teljesen eltűnt. A svéd dada megformálásához így dialógustanárt fogadtak a színésznő mellé, hogy felelevenítse svéd akcentusát.
Agatha Christie ezzel a megfilmesítéssel volt a leginkább elégedett, így meg is fogadta, hogy nem adja el regényeinek megfilmesítési jogait soha többet. Végül az EMI-nek sikerült rábírnia az írónőt, Lajos Ferenc battenbergi herceg közbenjárásával.
A film rendezője, Sidney Lumet mindenképpen neves színészeket szeretett volna a filmjében látni, így elsőként a kor legünnepeltebb sztárját, Sean Connery-t kérte fel, akivel korábban már dolgozott együtt több filmben is (A domb, Az Anderson-magnószalagok, Az igazság ereje).
A forgatás során valódi Orient Expressz kocsikat használtak.
Albert Finney 37 évesen a harmadik választás volt az idősebb Poirot szerepére. A szerepet eredetileg Alec Guinnessnek és Paul Scofieldnek ajánlották, akik nem értek rá. Finneynek speciális sminket készítettek, hogy 55-60 éves külsőt kölcsönözzenek neki.
Miután Ingrid Bergman átvette az Oscart, elnézést kért Valentina Cortese-től, akit az Amerikai éjszaka (1973) című filmben nyújtott alakításáért jelöltek a díjra, mert megítélése szerint ő jobban megérdemelte volna.
A 84 éves Agatha Christie részt vett a premiervetítésen 1974 novemberében. Ez volt az egyetlen könyveiből készült adaptáció, amivel teljes mértékig elégedett volt. Az írónő úgy érezte, hogy Albert Finney alakítása áll a legközelebb ahhoz a Poirot-hoz, akit elképzelt, annak ellenére, hogy a bajuszával nem volt elégedett. Ez a premier előadás volt az írónő utolsó nyilvános megjelenése, mert 14 hónappal később, 1976 január 14-én elhunyt.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
