Mickey Bolitar története és új élete egy elvonón lévő anyával, egy halott apával, egy idegesítő nagynénivel és egy új iskolával New Jerseyben.

Mickey Bolitar története és új élete egy elvonón lévő anyával, egy halott apával, egy idegesítő nagynénivel és egy új iskolával New Jerseyben.
Aki látott már nem egy Coben megfilmesítést, az érzi, hogy ez nagyon messze van egy Cobentől. Gagyi, tininyomozós klisés hülyeség lett. Nem is a Netflix csinálta, ez látszik is, el sem hittük, hogy egy Harlan Coben sorozatot nézünk, olyan unalmas és bárgyú.
A Menedék a szerző műveiből már jól ismert sémát követi. A nézőnek kell kibogoznia egy jócskán összecsomózódott fonalat, miközben fordulat fordulatot követ. Az összeesküvések és az emberi kapcsolatok szövevénye, a misztikuma ellenére a végére logikus és kielégítő válaszokkal szolgál. Mint mostanság sok szériában, itt is a tizenéveseké a főszerep, de a szokásosnál több időt töltöttek a forgatókönyvírók a felnőtt történetszálak kiépítésével, különösen a főbb szereplők előéletére és kapcsolatára. Az ő történetüknek nem sok köze van a fő cselekményhez, de így a sorozat legalább annyit fektet a karakterekbe, mint a cselekménybe, és ez bizony jót tesz a szériának. Az amúgy is szimpatikus és jól teljesítő színészek töltik meg élettel az amúgy kissé klisés és kiszámítható történetet, ami végül hozza azt a szintet, ami miatt a jó sorozatok között a helye nálam.
Temérdek klisé, kínos pillanatok a színészektől, felesleges diverzitás, stb. A jelen hollywood mocskának ékes példája. Nem tudtam folytatni az első részen túl.