Aki szereti a régi klasszikus francia, mai szemmel bugyuta, de pont ezért szerethető filmvígjátékokat (Louis de Funes, stb.), az nagyon fogja szeretni. Aki nem ismeri, vagy nem szereti ezt a szubkultúrát, ami előtt tiszteleg stílusában ez a film, az csalódni fog. Egyes kritikák a Sy eddigi filmjeiből ismert komoly színészi teljesítményt várták/hiányolták, vagy a kétezres évek akciófilmjeiből ismert jeleneteket. Ez persze nincs, ahogyan a Piedone filmekben sincs ilyen. Mégis egy generáció szereti azokat is.
Látszott, hogy inkább a humorra helyezték a hangsúlyt, mint egy eredeti krimi-történet megírására. Ez viszont elég gyermetegre sikerült. A fotelben ülve is szekunder szégyenem támadt a burleszk-jelenetek láttán.
Valahogy nagyon bugyuta lett a film. Ha nem lenne benne Omar Sy, még ennyit se kapna szerintem.
Ha valaki egy kifejezetten primitív, hiteltelen történetet akar nézni, nyálas és ostoba színészi játékokkal, tökéletesen hihetetlen. Eh, minden az. Elvesztegetett másfél óra. Benne van életem 5 legrosszabb filmje között. Az egyetlen korrekt a magyar szinkron.
Ez valahogy nagyon nem azt hozta, amit vártam tőle. A humora lett legfőképp silány, ami egy vígjátéknál azért elég rossz összképet fest. Tökéletesen kihagyható, gyenge produkció.
A film koncepciója sokkal érdekesebbnek hangzik, mint amilyen valójában. Az igazsághoz tartozik, hogy Leterrier-nek sikerül néhány szerényen izgalmas üldözési jelenetet is bemutatnia, köztük egyet, amely egy lézerharc-pályán kezdődik, majd egy bowlin... Több
Omar Sy miatt kezdtem el nézni, de még miatta sem voltam képes szenvedni. :( Erőltetett poénok, ostoba párbeszédek, béna helyzetek. Kár volt az időért, amit rápazaroltam.