A „Teoréma” készítése után, 1969-ben forgatta Pasolini ezt a filmjét, amiben az egyik történet tematikája hasonlít az említett munkájához. Ez a rész a németországi gyártulajdonos, Klotz úr és Julian nevű fia történetét mondja el. Az időpont a hatvanas évek. A gyártulajdonos fia utálja a… Több
A „Teoréma” készítése után, 1969-ben forgatta Pasolini ezt a filmjét, amiben az egyik történet tematikája hasonlít az említett munkájához. Ez a rész a németországi gyártulajdonos, Klotz úr és Julian nevű fia történetét mondja el. Az időpont a hatvanas évek. A gyártulajdonos fia utálja a politikát, igazából csak kedvenc malacai mellett érzi jól magát, nem így menyasszonya, Ida, a radikális forradalmár. A cselekmény váratlan fordulatokkal hökkenti meg a nézőt. Az akkori társadalom kritikája, a Harmadik Birodalom emlékei összefonódnak a „gazdasági csoda” okozta fejleményekkel. A másik párhuzamos történet valamikor a múltban játszódik, egy fiatalemberből kannibál lesz. Egy hozzá csatlakozó banditával egészen letartóztatásukig folytatják elrémisztő életmódjukat. Az őket sújtó ítélet: kivégzés. A két történet gondolati síkon összetevődik, ugyanakkor bővelkedik a csak Pasolini stílusára jellemző vonásokkal.
(
Berto49)
