Rajnay Gábor

1

Rajnay/Rajnai Gábor színész 1885. május 11-én született Aradon, Joanovics Gábor Rezső Árpád György Uros Imre néven. Aradon végezte a középiskolát, majd a Színművészeti Akadémia hallgatója lett. 1906-os végzését követően Kolozsvárott játszott, majd Budapesten (Vígszínház, Nemzeti Színház). A 20-as években a Renaissance Színház és a Vígszínház társulatának volt a tagja, 1935-től a 40-es évek közepéig a Nemzeti Színháznál játszott; 1947/48 után már csak alkalmi fellépéseket vállalt a betegsége miatt.

Főként Herczeg Ferenc, Katona József, G. B. Shaw, Móricz Zsigmond, William Shakespeare, Szenes Béla darabjaiban láthatta őt a közönség. Filmes karrierje a 10-es évek közepén indult, a 30-as évek elejéig tíz némafilmben játszott. Igazán a hangosfilmes korszakban lett népszerű, 1957-ig mintegy 60 játékfilmben szerepelt, a két háború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt. 1945 előtt főként dzsentriket játszott, de a háború után is többször alakított hasonló figurákat (pl. a Beszterce ostromában, Rokonok). 1957 után visszavonult a pályáról. 1961. július 10-én halt meg Budapesten.

Legelső mozis alakítását az 1915-ös Tiszti kard bojt című némafilm főszerepében nyújtotta

Szinte teljes filmes karrierjén végigkövethető az idősebb katonatisztek, huszárok karaterének megformálása, ebből kifolyólag Rajnayt az első magyar karakterszínészek egyiként tarthatjuk számon.

A színpadon árnyaltabb szerepekhez szokott színész évi négy-öt változatban gyártotta le e típusok valamelyikét, méghozzá egyenletesen, magas színvonalon: a nénjei zsarnokuralma elől Pestre szökdöső idősebb Csaholyi (Három sárkány), az elérzékenyülésre hajlamos lányos apa (Az én lányom nem olyan), a tudtán kívül a kisunokáját dédelgető, vagy a dühösködő principális (Egy csók és más semmi) karakterében.

A második világháborút követően a jócskán megöregedett, férfibájából sokat vesztett s utóbb betegeskedő Rajnay korábbi szerepeinek groteszkebb változatait hozta olyan alkotásokban, mint Mikszáth klasszikusának filmadaptációjában, az Úri muriban; továbbá a Liliomfi; Csodasatár, vagy épp a Gázolás című egész estés filmekben.

Rajnay Gábor utolsó jelentős szerepét a Budapesti tavaszban nyújtotta: úri tartását vesztő, riadt és gyáva Turnovszkyja (Mezei Mária oldalán) sokak szeint a film egyik legkemelkedőbb alakítása.