Rózsa Miklós híres magyar–amerikai származású zeneszerzőnk. 1907. április 18-án született Budapesten, az akkori Magyar Királyságban. Édesanyja, Berkovits Regina, Liszt Ferenc tanítványa volt. Apja, Rózsa Gyula, zongoraművész volt, és nagyon kedvelte a magyar népzenét. Anyai nagybátyja, Berkovits Lajos, a Budapesti Operaház hegedűművésze volt. Családja palóc magyarok által lakott területeken gyűjtött magyar népdalokat.
Rózsa Németországban kezdte meg zenei tanulmányait. 1925-ben beiratkozott a Lipcsei Egyetemre, apja... Több
Rózsa Miklós híres magyar–amerikai származású zeneszerzőnk. 1907. április 18-án született Budapesten, az akkori Magyar Királyságban. Édesanyja, Berkovits Regina, Liszt Ferenc tanítványa volt. Apja, Rózsa Gyula, zongoraművész volt, és nagyon kedvelte a magyar népzenét. Anyai nagybátyja, Berkovits Lajos, a Budapesti Operaház hegedűművésze volt. Családja palóc magyarok által lakott területeken gyűjtött magyar népdalokat.
Rózsa Németországban kezdte meg zenei tanulmányait. 1925-ben beiratkozott a Lipcsei Egyetemre, apja kérésére kémiai tanulmányokat folytatott. Végül úgy döntött, hogy zeneszerzővé válik, a következő évben pedig átköltözött a Lipcsei Konzervatóriumba. Ott tanult zeneszerzést Hermann Grabnerrel, aki Max Reger egykori tanítványa volt. Kóruszenét is tanult Karl Straube-vel a Thomaskirchen, ahol Johann Sebastian Bach egykor orgonista volt. Mindig is mélyen tisztelte a német zenei hagyományt, bár nem nyomta el magában zenei stílusának magyar nacionalizmusát. Rózsa első két kiadott műve, a String Trio, Op. 1, és a zongora kvintett, Op. 2-t Leipzigben adta ki a Breitkopf & Härtel. 1929-ben kapta meg cum laude minősítésű diplomáját.Egy ideig Leipzigben maradt Grabner asszisztenseként, de a francia orgonista és zeneszerző, Marcel Dupré javaslatára 1932-ben Párizsba költözött. Párizsban kamarazenét és egy kis zenekar szerenádját állította össze. Zenéit Nic Tomay álnév alatt adta ki.
Barátja, a svájci Arthur Honegger vezette be a filmzene világába 1934-ben. Londonba költözött, hogy felvegye első játékfilmjének zenéjét, az 1937-es Mártírasszonyét, melyet a szintén magyar származású Alexander Korda készített. Számos produkcióban dolgozott együtt Kordával (Négy toll 1939, A bagdadi tolvaj 1940). A bagdadi tolvajért kapta meg első Oscar jelölését.
Először 1943-ban működött együtt Billy Wilder rendezővel az Öt lépés Kairó felé című filmben. Ugyanebben az évben közreműködött a Saharában is. 1944-ben a második Wilder-együttműködésért Akadémiai díjra jelölték zenéjét. 1945-ben felkérték Alfred Hitchcock Gonosz varázslat című filmje zenéjének elkészítésére, miután Bernard Herrmann nem volt elérhető abban az időszakban. Ez a lehetőség Rózsa Miklós számára úttörő volt, ugyanis rendkívül sikeres lett, és megkapta első Oscarját is érte. Ugyanebben az évben másik két szerzeménye is jelölve volt a neves díjra, így Rózsa eddig az egyetlen zeneszerző, aki két saját szerzeménye mellett a harmadikkal nyerte el az Oscar szobrocskát ugyanabban az évben. 1947-ben kapta meg a második Oscar-díjat A kettős élet című film zenéjéért. Szintén 1947-ben a pszichológiai thriller, A vörös ház zenéjét is ő szerezte. Harmadik, és egyben utolsó Oscar-díját a Ben Hurért kapta meg 1959-ben.
1968-ban felkérték, hogy A zöldsapkások zenéjét készítse el, miután Elmer Bernsteint politikai nézetei miatt alkalmatlanná nyilvánították a feladatra. Az 1970-es években népszerű játékfilmjei közé tartozott az utolsó két Billy Wilder együttműködés, a Sherlock Holmes magánélete 1970-ből, és a Fedora 1978-ból. Megkapta a Science Fiction Film-díjat az Időről időre című filmjéért. Televíziós köszönő beszédében elmondta, hogy az összes filmes munkája közül ez bizonyult a legnehezebbnek. Utolsó játékfilmje a fekete-fehér Steve Martin film, a Halottak nem viselnek kockás öltönyt. 80. születésnapján, 1987-ben Arany Soundtrack-díjjal tüntették ki.
1995. július 27-én halt meg, a Hollywood Hills-i Forest Lawnban temették el. Feleségével, Margaret Finlasonnal 1943-tól alkottak egy párt. Két közös gyermekük született.
(dailyfilmsan)
