Oszter Sándor 1948. szeptember másodikán született Győrben. Apai ágon gazdag molnárcsaládból származik. Gimnáziumi tanulmányai alatt számos szavalóversenyen jeleskedett, majd az érettségit követően az ELTE bölcsészkarára és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is felvételt nyert. Ez utóbbit 1971-ben végezte el. Ezt követően a Vígszínházhoz került, majd öt év múltán eljött a társulattól és szabadfoglalkozású művészként dolgozott. 1978-ban a Nemzeti Színház társulatát erősített 1989-ig, majd 1992-ben tért vissza ismét a Nemzetihez. 2008-tól a Békéscsabai Jókai színház művésze.
Első jelentősebb filmszerepét még főiskolás korában kapta - Bacsó Péter rendezésében, a Kitörés (1970)... TöbbOszter Sándor 1948. szeptember másodikán született Győrben. Apai ágon gazdag molnárcsaládból származik. Gimnáziumi tanulmányai alatt számos szavalóversenyen jeleskedett, majd az érettségit követően az ELTE bölcsészkarára és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is felvételt nyert. Ez utóbbit 1971-ben végezte el. Ezt követően a Vígszínházhoz került, majd öt év múltán eljött a társulattól és szabadfoglalkozású művészként dolgozott. 1978-ban a Nemzeti Színház társulatát erősített 1989-ig, majd 1992-ben tért vissza ismét a Nemzetihez. 2008-tól a Békéscsabai Jókai színház művésze.
Első jelentősebb filmszerepét még főiskolás korában kapta - Bacsó Péter rendezésében, a Kitörés (1970) című játékfilmben a főszerepben volt látható. Ezt követően megkapta Rózsa Sándor szerepét a híres betyárról készült tévésorozatban, melyet Szinetár Miklós rendezett: Rózsa Sándor (1971), de az Irgalom (1972) sorozatban is látható volt.
Lehetőséget kapott a Cserhalmi György főszereplésével készült Az ozorai példa (1974) című tévéfilmben, majd elnyerte Balogh Csaba főszerepét a Gárdonyi Géza regényéből készült Ida regénye (1974) című alkotásban; partnere Venczel Vera volt. Sára Sándor legendás 80 huszárjában (1979) is látható volt. A főszerepben tündökölt egy másik filmadaptációban is: Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1979), de az Oscar-díjra jelölt Jób lázadása (1983) című filmdrámában is az élvonalban szerepelt.
A kilencvenes évektől tévé- és játékfilmek oldalszereplőjeként vett részt filmek születésénél, így jelen volt a Szakonyi Károly: Kardok, kalodákban (1985), az Agitátorokban (1986), A komáromi fiúban (1986), a Vadonban (1988), de a Barátok közt (2000) tévésorozatban is felbukkant 3 epizód erejéig.
A Tejesember főszerepét kapta meg Argo (2004) című akció-vígjátékában, de a folytatásban, az Argo 2-ben is ezen karakterben volt látható.
Oszter Sándor nős, felesége Failoni Donatella zongoraművésznő, akivel egy lányuk született. (erare)