Az Isten hozta, őrnagy úr! számomra egy olyan film, amelynél minden adva van ahhoz, hogy egy kiváló alkotás legyen. Örkény művéből a forgatókönyvet írta (továbbá a filmet rendezte) Fábri Zoltán, főbb szerepekben pedig a magyar színjátszás két nagyágyúja látható, ezek után pedig fel lehetne tenni a kérdést: kell ennél több, hogy egy kiváló film legyen a szóban forgó alkotás? Én nagyon szeretem Örkény valamennyi művét, akár az egyperces novellákról, akár a (kis)regényeiről, akár a drámáiról van szó, és speciel a drámaváltozatot olvastam el a film megnézése előtt, s a kisregényt a film után. Általában, ha egy irodalmi mű filmadaptációjával van dolgom (pláne akkor, ha az elolvasás után tekintem meg a mozgóképet), akkor szokott lenni bennem nem kevés félsz, hogy "biztosan csak elrontja az eredetit". És itt van az Isten hozta, őrnagy úr!, amelyben ilyenről szó sincs.
Ami talán a legfontosabb: a rendező megtartotta a mű szellemiségét, és nem hagyta figyelmen kívül, hogy bár rengeteg humoros elemmel rendelkezik, mégsem viszi el az ízlésesség határát átlépő komédiázásig. Itt van ugyanis a lényeg: Örkény művében nem kevés drámaiság van, továbbá annyi témával (pl. a kisember és a háború viszonya, az őrnagy, aki nem képes levetkőzni katonai mivoltát, nem képes emiatt visszatérni a civil viszonyokhoz, a tett reménytelensége és feleslegessége stb.) dolgozik, hogy azokból akár három filmet is ki lehetne hozni. A drámaiságban nincs hiány a filmben sem, s bizony a fontos témák sincsenek elhanyagolva, persze a humor sem egy elhanyagolható tényező.
Emellett még a nagyszerű színészi játékot sem szabad elfelejteni, s nemcsak Sinkovicsra és Latinovitsra gondolok, hanem Fónay Mártára és Vencel Verára, no meg Dégi Istvánra, a postás szerepében, aki ugyan csak néha jelenik meg, de akkor annak megvan a dramaturgiai súlya, s természetesen a maga poénja. Talán nagyvonalúság ezt kijelenteni, de nekem ez a film tényleg a csillagok szerencsés együttállásának a példája, amikor minden egyes pozícióba a lehető legjobb emberek kerülnek, ráadásul pedig nemcsak hogy szórakoztató, de valódi egy mélységgel rendelkező film sül ki belőle, amely ráadásként egy remek adaptáció is! A végén azért javasolnám, hogy aki teheti, olvassa el a kisregény vagy a dráma közül legalább az egyiket, de még jobb, ha mindkettőt, ugyanis ez a hármas így adja ki a teljes élvezeti értéket!
86 Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
A tűzoltóparancsnokot, Tót Lajos mindenki tiszteli, családja, köztük lánya és felesége felnéznek rá. Lajos fia a fronton harcol, akitől egy napon levelet kapnak, hogy őrnagya a... több»
Szereplők: Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Páger Antal, Dégi István
