... de nem tetszett a vége :(
Már ott is írtam, ebből a szempontból képtelen vagyok megérteni az indiai mentalitást: ha a férj csalja meg a feleségét, az bocsánatos bűn, az asszonykának némi pityergés után vissza kell fogadnia hites urát. Ha ugyanez fordítva történik, akkor elő a húsvágóbárddal, felnégyelni, elásni, a nyomát is eltüntetni a galád nőszemélynek. Ez a kettős mérce mindig is kiverte nálam a biztosítékot, most sem tudtam maradéktalanul élvezni a filmet, mert teljes mértékben e felé vitte a hangsúlyt. Adott három fickó, jóbarátok, és az alaptermészetükből hiányzik a házastársi hűség. Leginkább Irrfan Khanból, aki sokéves rutinnal csalja a feleségét. Sunil Shetty már nem ilyen szerencsés, rögtön le is bukik, és neje nem az a megbocsátós típus, ki is használja azonnal, hogy most a férje helyett van egy igásló-kutya kombinációja, amivé szerencsétlen fickó változott. A harmadik szereplő páros a legidegesítőbb, Bobby Deol szintén profi házasságtörő, asszonykája Sonam Kapoor meg olyan naiv, mint egy maszületett bárány. Akshay Kumar magánszimat szerepe kell hozzá, hogy felnyissa a szemét, és tovább lásson az orránál, akkor meg hirtelen öngyilkos akar lenni. Én inkább elővettem volna a sodrófát. Akki szerepe szerint nem a pasikkal van, hanem a nőkkel, és leginkább a megcsalt asszonyok védangyaljaként tündököl (a film végére kiderül, hogy mi motiválja ebben). Az egyetlen vígjátéki elem azért kicsit megcsiklandozott: a férjek felbérelik Akkit, hogy derítse ki, honnan ilyen jólértesültek a nejeik. Ezen mondjuk felnyerítettem. A film végére morális válságba süllyedtem, errefelé ilyen befejezés elképzelhetetlen lenne.
Viszont Rimi Sen hatalmas volt, az összes feleség közül ő vitte a pálmát, és hát persze Akki.
41 Thank You (2011)
Három feleség felbérel egy magánnyomozót, hogy derítse ki, vajon férjeik hűségesek-e hozzájuk. több»
