Amikor először láttam a film előzetesét, nem hozott túlzottan lázba, ám így még nagyobb volt a meglepetés, amikor végül mégis megnéztük a filmet a moziba és felejthetetlen élményt nyújtott. Orbitális közhely, de ebben az esetben valóban arról van szó, hogy az élet írja a legjobb és legmeghatóbb történeteket, amelyek később könyv és/vagy film formájában is eljut(hat)nak szélesebb közönséghez.
A film első fele kegyetlenül megmutatja az indiai nyomort. Látjuk, ahogy gyerekek fekszenek a földön az aluljáróban és senki (de senki) nem törődik velük, meglebbenti az emberkereskedelem szörnyűségeit, a szegénységet, az ország nagyságából adódó többnyelvűséget, s az ebből származó kölcsönös meg nem értés problémáját...szóval van ebben minden, ami reálissá teszi a történetet és mindezt egy tündéri kisfiú szemüvegén keresztül mutatja be, aki elszakad a családjától. Évekkel ezelőtt a Gettómilliomosnak is ugyanez volt a küldetése, megmutatni India két arcát (a nyomort és a bollywood-i csillogást), ám míg Danny Boyle Oscar-díjas filmje ezt könyörtelenül lenyomja az ember torkán (már-már túlzottan is), addig az Oroszlán nem akar mást, csak megmutatni a valóságot egy igaz történeten keresztül, egyszerűbb, de mégis hatásosabb eszközökkel.
A film második felében Dev Patel nagyszerű (és elképesztően szimpatikus) játékán keresztül pedig megismerhetjük, hogy mennyire fontos az ember számára az, hogy tudja, honnan származik és hogyan örli fel a személyiséget, ha nem ismerjük saját gyökereinket.
A családjától elszakadt, saját identitását szép lassan visszaszerző egyén történetét már több esetben is ábrázolták könyvben, filmben egyaránt, ám ezek közül azok tudtak emlékezetessé válni, amelyek a kellő hitelesség mellett megfelelően adagolják az egész történetnek a drámaiságát is. Ebbe a körbe tartozik az Oroszlán is, amely egy jó példája annak, hogy egy film akkor is tud megható lenni (sőt akkor tud igazán), ha nem kényszeredetten akarja kicsalni a néző könnyeit és együttérzését, hanem a maga egyszerűségével mutatja be a valóságot, a hangulat pedig magával ragad minden egészséges érzésű embert, mint ahogy magával ragadott minket is.
S hogy mekkora ereje volt a moziteremben? Nos, nem mi voltunk az egyetlenek, akiknek könnycseppeket csalt ki a szeméből.
86 Oroszlán (2016)
Az öt éves Saroo egyszer csak arra ébred, hogy rossz vonattal utazik egyes egyedül, egyre távolabb észak-indiai otthonától. A megrettent és megzavarodott kisfiú másfél ezer... több»
