Oroszlán (2016)

Amikor először láttam a film előzetesét, nem hozott túlzottan lázba, ám így még nagyobb volt a meglepetés, amikor végül mégis megnéztük a filmet a moziba és felejthetetlen élményt nyújtott. Orbitális közhely, de ebben az esetben valóban arról van szó, hogy az élet írja a legjobb és legmeghatóbb történeteket, amelyek később könyv és/vagy film formájában is eljut(hat)nak szélesebb közönséghez. A film első fele kegyetlenül megmutatja az indiai nyomort. Látjuk, ahogy gyerekek fekszenek a földön az aluljáróban és senki (de senki) nem törődik velük, meglebbenti az emberkereskedelem szörnyűségeit, a szegénységet, az ország nagyságából adódó többnyelvűséget, s az ebből származó kölcsönös meg nem ért... több»

Először elolvastam a könyvet és utána jöhetett a mozi. Hihetetlen maga a történet, könyvben sokkal részletesebb, szívbemarkolóbb. A filmben a kisfiú, Sunny Pawar játéka, amely teljesen magával ragadt. Sajnálom, hogy egy Oscart se kapott a film.

Ez egy igazán jó életrajzi dráma. Jobban szeretem azokat, ahol nem egy mindenki által ismert eseményt vagy embert mutatnak be, hanem egy olyat akinek/aminek a híre eddig még nem ért el hozzánk. Az átlagemberek történeteit. A film lenyűgöző nyitóképekkel kezd. Ezt követően az első húsz percben meglátjuk hogyan keveredik el a kis srác a bátyjától. Majd ide-oda sodorja az élet, mígnem egy szerető családhoz nem kerül. Utána beindul a keresés. A film mindegyik része a maga módján érdekes, izgalmas vagy éppenséggel megható. Sajnos helyenként kicsit lelassul, túlnyújtanak dolgokat. De a legnagyobb bajom az volt, hogy egy pillanatig sem mutatták az igazi családját, hogy próbálják megkeresni a fiút. A címet nem értettem egészen a film legvégéig, de ezzel valószínűleg minden néző így van. A kisfiú, aki a fiatal Saroo-t játssza, igazán kitett magáért pedig nem éppen a legegyszerűbb szerepet kellett eljátszania.

Mindig valahogy más, amikor egy kívülálló készít filmet Indiáról, mégis az esetek többségében sikerül elkapni olyan momentumokat, amelyek alapján mégis hihető és alapvetően reális képet kapunk erről a színes, szagos és rettentően ellentmondásos országról (Gettómilliomos, Keleti nyugalom - Marigold hotel, stb.). Nincs ez másképp most sem, és ezúttal is Dev Patel alakítja a főszerepet, aki NRI létére (nem Indiában született indiai) az évek hosszú során tényleg megtalálta azt a fajta karakteres látásmódot, ami annyira a sajátja lett, hogy nehéz lesz ebből másfelé lavíroznia. A sztori adott, és meglehetősen lenyűgöző, a Google Earth nevű programot saját identitásának keresésére felhasználva, meg... több»

Egy hihetetlen és szívbe markoló történet, amit nagyon hitelesen sikerült feldolgozni. Nagyon megrázó, hogy egy kis gyermeknek több hónapon át mi az amin át kellett mennie és az, hogy milyen körülmények között élnek emberek.