Bostoni erő

Ugyanazt az esetet dolgozza fel, mint a 2016-os Hazafiak napja Mark Wahlberg főszereplésével, de míg az a film a terrortámadás utáni hajtóvadászatról szólt, addig itt egy áldozat utóélete van fókuszban. Bár más a műfaj, nekem ez a film valamivel jobb... Többan bejött, az amerikai patriotizmus középpontba helyezése helyett itt inkább az volt az egyik fő üzenet, hogy attól, hogy valaki, aki épp rosszkor volt rossz helyen, és túlélt egy ilyen szörnyűséget, nem kell egyből piedesztálra emelni, és hősnek kikiáltani. A színészek nagyon jók, Gyllenhaal hozza a tőle megszokott magas szintet, de Miranda Richardson és Tatiana Maslany is kiváló.

Több olyan jelenet is volt, ami nekem elég eredetinek hatott mellőzve mindenféle sablonos momentumot. Ez a film nagyon el lett találva. Eszement jó sztoriról maradok le ha még véletlenül is kihagyom. Szerencsére nem így lett.

Remek film volt, egy nagyon erős valós történettel. Nem akart több lenni a film, mint ami. Jake remekül hozta figurát. A család egy kicsit zavart, sok volt és ezek sosem dolgoztak?

Egyszerűen nem értem a magyarországi filmforgalmazási gyakorlatot. Itt van egy sajnos még most is aktuális témáról, a terrorizmusról szóló film, benne egy olyan alakítás, amely megerősített abban, hogy Jake Gyllenhaal a jelenlegi legnagyobb tehetsége... Többk közé tartozik, és lám: nálunk nem játszották a mozikban. Boston messze van? 2013 már régen volt? Azóta Európát is elborította a terrorhullám? Ki tudja, hogy milyen megfontolásból nem vették meg? Viszont a nagyságrendekkel gyengébb „A párizsi vonat” bemutatásra került még márciusban. A „Stronger” bemutatta, hogy egy átlagos amerikai munkásember rosszkor volt rossz helyen, de hihetetlen akaraterővel és kitartással hőssé tudott válni. Tudom, hogy a kisember követhető átalakulása példaképpé eléggé lejáratott téma (ezért a filmet nem is értékelem jóra), de Gyllenhaal alakítását sokkal több néző számára kellett volna elérhetővé tenni! Miatta lett „jó” az értékelésem. Jeff Bauman figurájának átélésével legalább akkorát nyújtott, mint a szörnyűséges borzalmakat átélt valóságos személy. A színészi tehetséget már a génjeiben megkapott sztár nem először bizonyított; már a 2001-es „Donnie Darko” óta próbálom követni, 2014-ben az „Éjjeli féreg”-gel ért a csúcsra, de azt az alakítást is túlszárnyalta. Azon is csodálkozom, hogy egyetlen igazán jelentős díjat sem kapott, „csak” a 2017-es Hollywood Film Awards az Év Színésze kitüntetését.