Maria Altmann, a nyolcvan éves zsidó menekült küzd az állammal, hogy visszaszerezze azokat a műtárgyakat, melyekről hiszi, hogy családját illetik meg.
Maria Altmann, a nyolcvan éves zsidó menekült küzd az állammal, hogy visszaszerezze azokat a műtárgyakat, melyekről hiszi, hogy családját illetik meg.
Talán azért, mert megtörtént eseményeken alapszik, de elég kiszámítható film lett. Persze ettől függetlenül rossznak nem mondanám, csak nem kötötte le annyira a figyelmemet. Mindenesetre Helen Mirren ismét rendkívüli alakítást mutatott, már csak miatta megéri megnézni.
Szerintem egész jó film. Az elejétől a végéig lekötötte a figyelmemet. Maria Altmann visszaemlékezései is meghatóak, nem lett csöpögős vagy nyálas. A színészek is remekül játszottak benne. A rendező nem volt elfogult, így azokat is meg lehet érteni a filmben, akiknek a téma már egy kicsit sok.
Festészet és főleg Klimt munkásságáért rajongóként nem hagyhattam ki a filmet. Egy valós történetről van szó, amely remek szereposztással került a filmvászonra.
A film összbevétele 61 619 773 dollár volt (imdb.com), míg a magyarországi piacon 8 192 155 forintot termelt.
A bírónőt megformáló Elizabeth McGovern a valóságban a film rendezőjének, Simon Curtisnek a felesége.
Maria Altmann nem látta a róla szóló filmet, mivel 2011-ben meghalt, a film pedig 2015-ben került a mozikba.
Randol Schoenberg szerepét először Andrew Garfield kapta meg, de később ejtette a szerepet. Így Ryan Reynolds került a helyére.
A "hölgy aranyban", Klimt egyik legjelentősebb művéért folyik a harc a filmben. Elnézést, hogy megint "intimpistáskodok", de úgy érzem, hogy érdekességként meg kell jegyeznem: Gustav Klimt (1862-1918) művészetében és egyéni életében is jelentős szerepet töltött be az erotika. Ugyan csak három gyereket ismert el hivatalosan, de különböző anyákat 14 gyerekkel "ajándékozott" meg, de nem ezért a tevékenységéért tiszteljük.