Eldorádó, az elveszett város (Z: az elveszett város) (2016)

Én valami nagyot vártam a filmtől, hiszen elég csak a stáblistára ránézni. Remek, fiatalos gárda, a történet is érdekes, valahogy mégse volt az igazi. A játékidő túl hosszú, sokszor már-már unalmasba csapott át, mivel a történet is sokszor csak magát ismételgette. Kár érte, nagyszerű kalandfilm lehetett volna.

Remek kalandfilm, látványosan mutatja be a dzsungelbeli körülményeket, nehézségeket, és az élővilág szépségeit. Hatásos drámai is, giccs nélkül ábrázolja Percy Fawcett szenvedélyét a dzsungel iránt.

Az elejével azonnal felkeltette az érdeklődésemet, de ez aztán hamar el is múlt. Reménykedtem, hogy végre találtam, valami jó kis kalandfilmet, ha nem is Indiana Jones szintűt. Sajnos eleinte igen lassan csordogál, nem a cselekmény, inkább a párbeszé... több»dek a fontosak. Aztán a második utazásnál ismét érdekesebbé tud válni és ott már a végéig tart egy elfogadható színvonalat. A befejezés nagyon tetszik, bár nem is nagyon volt választásuk ez ügyben, ha már igaz történetet dolgoznak fel. A regény biztos sokkal izgalmasabb. Nagyon fontos a film végén elhangzó szöveg is. Igazából mint film, maximum átlagos szintet ér el, viszont nem egy csodálatos képet is mutat. Lehet, hogy én ezt a történetet inkább dokumentumfilmként csináltam volna meg. Ott jobban használhatták volna ezeket a nagyszerű tájképeket is.

Szeretem az izgalmas filmeket, ez viszont elég unalmas és vontatott volt. Talán kicsit reálisabb mint Tom Cruize Múmia c. filmje, igaz az sokkal izgalmasabb ellentétben realitásában elég túlzó. Ezt a filmet akkor nézzétek, ha nagyon ráértek, egy halá... több»li unalmas napra talán belefér, hogy ne érezd azt hogy teljesen elpazarolt idő :) Pozitívumai: a néha néha feltűnő csodaszép tájak; a film elején lévő szarvas üldözés; néhány intelligens párbeszéd. Hátránya: Az unalom és üresség tátong a megnézése után. Sok az értelmetlen fecsegés. A vége azért elgondolkodtató és szomorú, megérte e...

Gyerekkoromban ajándékba kaptam P.H. Fawcett: A Mato Grosso titka című könyvét. Azóta is a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel adózom a földrajzi felfedezők személyének. Kényelmüket, biztonságos mindennapi életüket feláldozva, magukat a legkülö... több»nbözőbb veszélyeknek kitéve expedíciókat teljesítve térképezték fel a Föld mindaddig felfedezetlen területeit. Percy Harrison Fawcett (1867-1925?) még az életét is feláldozta a tudomány érdekében. Vele tartott fia is, aki szintén eltűnt valahol a dzsungel mélyén. Ezt az igaz történetet dolgozta fel a film érdekfeszítő módon. A készítői ugyanúgy vállalták az őserdő veszélyeit, ahogy a film hősei annak idején. Még 2016-ban is rettentően merész vállalkozás volt, de mi nézők csak nyertünk vele. Az érdekességekben említett Coppola lakonikus válasza (Ne menj!) érzékelhetően fejezi ki a forgatás során előforduló embert próbáló nehézségeket. A látványos képsorok által, egy olyan világ valósághű bemutatása került a filmvászonra, ahová csak nagyon kevesek juthatnak el. Igazi kalandfilm, mellőzve a történet által inspirált Indiana Jones hiteltelen történéseit.

Bár eléggé lassan indult, vontatott volt, azért a film a második harmadánál kezdett igazán érdekes lenni. Egy kicsit didaktikusnak érzem a mondandóját, de nagyon jól szórakoztam rajta.

Bár a stílusa mintha kissé az Indiana Jonesra hasonlítana, természetesen szó sincs erről. Ez egy jó kis remekbe szabott dráma, aminek nagyon jó története és hangulata van.