A Kaliforniai álom után Ryan Gosling és Damien Chazelle ismét együtt dolgozik: ezúttal egy elképesztő és igaz történetet visznek filmre a NASA missziójáról, hogy embert küldjenek a Holdra. A film történetének középpontjában Neil Armstrong életének 1961 és 1969 közötti időszaka áll, amely… több»
Igazából azon gondolkozom, hogy egy ilyen filmmel kapcsolatos hozzászólás bármely pontjára oda kell-e írni a „SPOILER” szócskát – amit egyébként kifejezetten utálok használni a magyartalansága miatt. Létezik-e olyan ember, akinek ha egy kicsit is fel... teljes kritika»
Damien Chazelle-nek nem kellett túl sokat tennie ahhoz, hogy rövid időn belül az egyik kedvenc rendezőmmé avanzsálódjon. Csak két cím: Whiplash és Kaliforniai álom. Számomra mindkettő szerepel az elmúlt évek legnagyobb filmélményei között. Zseniális ... teljes kritika»
Csodálatos film. Chazelle már lerakott az asztalra egy Whiplasht, a Kaliforniai álom nekem nem tetszett, de a szakma azt is elismerte, most pedig itt van Armstrong története. Rögtön a közepébe csapunk, láthatjuk ennek a zseniális pilóta/mérnök repülé... teljes kritika»
Érdekes film, bár helyenként egy kicsit száraz és vontatott tud lenni, a lassúsága mellett bizonyos részek nagyon izgalmasra sikeredtek, talán egy 20 perccel rövidebbre vágva még jobb lehetett volna. Damien Chazelle rendezői nagyságát itt is érzékelt... több»
A holdraszállás az emberiség egyik legnagyobb eseménye és ez a tett összefonódott Neil Armstrong nevével. De a film megmutatja, hogy hányan voltak a háttérben azok, akikről fogalmunk sincs és azok akiknek az élete árán jutottak el a Holdra. Várható v... több»
A film összbevétele 100 546 153 dollár volt (imdb.com), míg a magyarországi piacon 44 006 540 forintot termelt. A hazai mozik összesen 101 690 mozijegyet értékesítettek a produkcióra.
Claire Foy kifejezetten Janet Armstrong megformálásának kedvéért vált meg hosszú hajától, hogy jobban hasonlítson rá, és ezáltal is hitelesebb legyen. Ez a rövidebb frizura később is praktikusnak bizonyult, hiszen a Millennium-filmek folytatásában, az Ami nem öl meg című filmben is egy fiúsabb külsejű lányt kellett alakítania.
(Attila G.)Neil Armstrong ugyan nem élte meg a róla szóló film bemutatóját, de áldását adta a projektre, amelyben az életrajzi könyvének írója, James R. Hansen is közreműködött társproducerként. Armstrongnak nagyon tetszett az, ahogyan a könyvben ábrázolta őt Hansen, így úgy vélte, ha a filmben is ezt a vonalat követik az alkotók, nem lehet semmi probléma.
(ArpiHajdu és Réci)Szeptember elején a velencei fesztiválon volt Az első ember című film világpremierje, és már akkor kitört egy vita vele kapcsolatban. A produkció Neil Arsmtrong életrajzából készült, és azt a tízéves küzdelmet meséli el, amelynek eredményeként az első ember a Holdra léphetett. A filmet már most többszörös Oscar-várományosnak tartják, van azonban valami, ami bántja egyesek csőrét. Miközben dokumentarista hitelességgel mutatnak be mindent, ami a holdraszállással kapcsolatos, kimaradt az a jelenet, amikor Armstrong és Buzz Aldrin kitűzik az amerikai lobogót Földünk útitársa felszínén. Egyes bírálók szerint emiatt a film nem eléggé hazafias. Az első embert jegyző Damian Chazelle Oscar-díjas rendező erre azt válaszolta, hogy mindez nem politikai állásfoglalás akar lenni, csupán arról van szó, hogy a film Armstrong érzelmeire és tapasztalataira koncentrál, ebből a szempontból pedig nem perdöntő jelentőségű, amikor társával kitűzik a zászlót. Ryan Gosling tréfával ütötte el a dolgot, mondván, mivel ő kanadai színész, az amerikai zászlót illetően nála „kognitív torzítás” léphet fel, talán ezért nem tartja jelentősnek a problémát. Neil Arsmtrong fiai, Neal és Eric, akik tanácsaikkal segítettek a film alkotóinak, egyáltalán nem érzik gondnak a zászlóügyet, de azt mondják, nem akarnak senkit befolyásolni, aki megnézi a filmet, döntse el mindenki maga, mit gondol erről. A DigitalSpy pedig rámutat, hogy amikor Armstrongot a Holdon látjuk, a háttérben szinte végig ott van az amerikai zászló, akárcsak az egész filmben, hiszen a NASA épületein és az amerikai portákon is mindig ott leng a csillagos-sávos lobogó. A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a zászló-probléma már a holdraszállás idején is megjelent, sokan kifogásolták ugyanis, hogy űrhajósok nem az ENSZ, hanem az USA lobogóját tűzték ki a Holdon. (UIP Duna)
(hp)Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »