A filmet először a 2016-os Oscar-gála hevében láttuk, éppen a díjátadó napján, amikor általában halmozzuk az élvezeteket és több jelölt filmet megtekintünk. Abban az évben úgy alakult, hogy az igen erős A dán lány után azon melegében beültünk a Saul fiára, majd pedig még rátettünk egy lapáttal és a gála előtt gyorsan megnéztük A szobát is. Mondanom sem kell, hogy igen szívfacsaróra sikerült az este, hiszen mindhárom film igen erős témákat feszeget.
Most, közel egy év után, hogy újra erőt éreztünk magunkban, hogy elővegyük A dán lányt, ugyanolyan hatással volt ránk a film, mint először. Egy igen szépen építkező történetet kap a néző, amelyben láthatjuk egy férfiből nővé váló ember átalakulását. Az első jelenetek, amelyek tökéletesen szimbolizálják ezt az átalkulást, amikor Einar felesége ruháiba bújik (először csupán egy-egy festmény, egy-egy póz kedvéért), érdekes megfigyelni hogyan viszonyul a női ruhák anyagához, szinte láthatjuk az arcán, ahogy rádöbben, milyen puha tud lenni a selyem, ahogy végigsiklik a testen, s ezek az apró részletek abban a jelenetben összpontosulnak, amikor Gerda-val szerelmeskednek és Einar a felesége hálóingét viseli. Bennem már itt felmerült az a gondolat, amelyet Gerda verbálisan csupán a film legvégén mond ki, vagyis az, hogy lényegében ő vezette arra az útra a férjét, amely által előbújt belőle az igazi énje és aminek következtében megszületett maga Lili. Eddie Redmayne fantasztikus tehetségét tükrözik azok a képsorok, amikor Einar próbálja elnyomni magában a rajta elhatalmasodó érzéseket, aztán egyszercsak kapunk egy újabb tökéletes jelenetet, amikor a férfi (vagy inkább már nő) betér egy korabeli peep-showba és gyönyörködik az ott látható női testben, de nem úgy, ahogy azt egy férfi tenné, hanem elkezdi utánozni a táncosnő mozdulatait.
Ennek az átalakulásnak a folyamata már önmagában is elég erős, ám a film mindeközben ügyesen csepegteti a partner, vagyis a feleség viszonyulását ehhez a folyamathoz, amelyen keresztül a nézőben is felvetődhet a kérdés: vajon én mit tennék, hogyan reagálnék arra a szituációra, amikor életem szerelme azzal áll elém, hogy át szeretné operáltatni magát ellenkező neműre.
A film másik nagy érdekessége, az, ahogyan ábrázolja, milyen elképzelések léteztek a korabeli orvostudományban arra a "kórképre", amelyben Einar szenved, kornkrétan el is hangzik, hogy ő homoszexuális, személyiség-zavaros, skizofrén, de mindenekfelett elmebeteg.
A film utolsó harmada (az operációk) talán kicsit kizzökkentik a nézőt a film korábbi hangulatából, ám ennek a lélektani folyamatnak a megértéséhez mindenképpen szükségesek voltak.
Egy utolsó momentum, amelyet megemlítenék: ez a két, fantasztikusan tehetséges színész, akik életre keltették ezeket a nem mindennapi alakokat. Alicia Vikander (aki szerintem a filmben több puszta mellékszereplőnél) szinte a semmiből bukkant elő, ám már az Ex Machina-val is megmutatta milyen nagyszerű színésznő, Eddie Redmayne pedig vitathatatlanul korának egyik legtehetségesebb színésze, s ezt a szerepet el sem tudom mással képzelni, csak vele.
Egy gyönyörű film, amely léletani-, és életrajzi jellegéből adódóan kissé lassú folyású, ám mindenképpen maradandó élményt nyújt a nézőjének.
79 A dán lány (2015)
dráma | életrajzi | romantikus
SkyShowtime (2023.02.14.)
Egy film a dán festőről, Einar Wegenerről és kaliforniai születésű feleségéről. Mit teszel, amikor az ember, akit szeretsz, változásra vágyik? - teszi fel a kérdést az... több»
Szereplők: Eddie Redmayne, Alicia Vikander, Amber Heard, Matthias Schoenaerts, Ben Whishaw
