Megszokott dolog, hogy tőlünk, férfiaktól elvárják, lehetőleg ne mutassuk ki érzéseinket, legyünk kemények. Nem mondok viszont azzal újdonságot, hogy bizony nekünk is vannak érzelmeink, mi is kerülhetünk mélypontra és el-elbizonytalanodhatunk önmagunkban.
Az Alul semmi ezt a témát járja körül mesterien. Egyszerre rendkívül humoros, másrészt elgondolkodtató és kissé szomorú is. A film egy végtelenül hangulatos, '70-es évekbeli reklámfilmmel indít, mely egy angol várost reklámoz: rengeteg munkahely, pezsgő élet, számos kikapcsolódási lehetőség. Aztán ugrunk 25 évet és belecsöppenünk a '90-es évek Angliájának valóságába: a gyárak bezártak, sokan a munkanélküli hivatalban kódorognak, a szórakozóhelyek pedig inkább füstös kocsmák és lebujok, ahol sztriptíztáncos férfiakra csorgatják nyálukat a háziasszonyok. Pár fickó azonban nem tűri tovább ezt, és egy jó adag dohány reményében maguk is színpadra akarnak állni, hogy a show végén ne legye Alul semmi.
A film könnyen lehetett volna egy gusztustalan és kellemetlen darab, azonban az angol humornak hála a téma nagyon ízlésesen van kezelve, és néhány altesti poénon kívül nem is erőltetik azt. Helyette kapunk rendkívüli párbeszédeket, melyeken rengeteget lehet nevetne, de akad köztünk néhány, mely kellően szarkasztikus vagy épp elgondolkodtató. A helyzetkomikumok is kiválóak, tehát a nevetéssel nem lesz gond. Ehhez jön még a pazar színészgárda, akik szívüket-lelküket beleadva keltik életre hőseinket. Hőseinket, akik kellően érdekesek, és ami a legfontosabb: emberiek. Emiatt lehet mindnyájukkal azonosulni. Vannak hibáik, vannak erényeik.
Nem mindent ismernek be elsőre, tévednek, viszont ha kell összefognak, támogatják egymást. Ez ad a filmnek egy hatalmas pluszt, ugyanis a film így némi mélységet is kap. Nem egyszer ugyanis a férfiak is eljutnak a mélypontra, mikor lelkileg megtörnek és elbizonytalanodnak magukban. Ilyenkor merül fel bennünk a kérdés, hogy hogyan cselekedjünk? Ingassuk meg azt a férfiképet, melyet a nők várnak el tőlünk, vagy mutassuk meg kicsit érzékenyebb oldalunkat is talán ezáltal kapunk még több tiszteletet?
Az Alul semmi ékes példája a minőségi vígjátékra. Minden eleme nagy gondossággal lett megalkotva. Nem mellesleg rámutat arra is, hogy nem kell dollármilliós költségvetés, őrületes látvány vagy éppen gusztustalan humor ahhoz, hogy a néző jól érezze magát.
79 Alul semmi (1997)
Mikor a gyári munkások nem tudnak tovább megélni az iparból, úgy döntenek, új vállalkozásba kezdenek. Gaz vezetésével belefognak, hogy Chippendale fiúként keressék meg a... több»
