Ambivalens mégis szuperül működő háborús dráma

Billy Wilder és William Holden kettőse mindig garancia egy jó filmre (Alkony sugárút, Sabrina, Fedora) és ez A 17-es fogolytábor esetében sincs másképp. Az osztrák származású Wilder húzott egy merészet és nem sokkal a II. világháború vége után rendezett egy olyan filmet, amely egyszerre vicces/szatirikus és halálosan komoly is. Olyan könnyedén figurázza ki a németeket és magát a háborút, mintha ezek a szörnyűségek már nagyon rég történtek volna, pedig akkor ez még élénket élhetett minden ember tudatában.

Ma már kevésbé hat innovatívnak és főként viccesnek a történet vígjáték része, habár néha azért egy-két jelenet mosolyt csalhat a néző arcára. Wilder csak a film arányait rontotta el egy kicsit, mert kevesebb időt szánt a film drámai vonalára és ezzel együtt többször elvonta a figyelmet William Holden brillírozó alakításáról, akit Oscar-díjjal jutalmaztak ezért a szerepéért. Viszont a film erőteljes és érdekfeszítő drámai részei, illetve Holden elegáns humora elfeledtetik a film néhány komolytalanabb poénját. Wilder mellett egy másik kiemelkedő osztrák rendező, Otto Preminger is részt vett a film elkészültében, de ezúttal mint színész, aki egyébként ugyanebben az évben szintén William Holden főszereplésével rendezett egy másik kiemelkedő alkotást (The Moon Is Blue).

Ambivalens mégis szuperül működő háborús dráma

Érdemes inkább eredeti nyelven megtekinteni a filmet, ami kicsit elviselhetőbbé teszi a komikus figurák néha fárasztó "bolondozását" és még jobban kidomborítja Holden sziporkázó alakítását. Nem mindennapi háborús film, nem mindennapi főszereplővel egy legendás rendezőtől. Mindenképp nézős kategória.

100 A 17-es fogolytábor  (1953)

dráma | háborús

A színhely a 17-es német hadifogolytábor a II. világháború idején: J. J. Stetson kivonja magát a tábor közösségi életébõl, és amikor csak teheti, másokon élõsködik.... több»