Billy Wilder és William Holden kettőse mindig garancia egy jó filmre (Alkony sugárút, Sabrina, Fedora) és ez A 17-es fogolytábor esetében sincs másképp. Az osztrák származású Wilder húzott egy merészet és nem sokkal a II. világháború vége után rendezett egy olyan filmet, amely egyszerre vicces/szatirikus és halálosan komoly is. Olyan könnyedén figurázza ki a németeket és magát a háborút, mintha ezek a szörnyűségek már nagyon rég történtek volna, pedig akkor ez még élénket élhetett minden ember tudatában.
Ma már kevésbé hat innovatívnak és főként viccesnek a történet vígjáték része, habár néha azért egy-két jelenet mosolyt csalhat a néző arcára. Wilder csak a film arányait rontotta el egy kicsit, mert kevesebb időt szánt a film drámai vonalára és ezzel együtt többször elvonta a figyelmet William Holden brillírozó alakításáról, akit Oscar-díjjal jutalmaztak ezért a szerepéért. Viszont a film erőteljes és érdekfeszítő drámai részei, illetve Holden elegáns humora elfeledtetik a film néhány komolytalanabb poénját. Wilder mellett egy másik kiemelkedő osztrák rendező, Otto Preminger is részt vett a film elkészültében, de ezúttal mint színész, aki egyébként ugyanebben az évben szintén William Holden főszereplésével rendezett egy másik kiemelkedő alkotást (The Moon Is Blue).
Érdemes inkább eredeti nyelven megtekinteni a filmet, ami kicsit elviselhetőbbé teszi a komikus figurák néha fárasztó "bolondozását" és még jobban kidomborítja Holden sziporkázó alakítását. Nem mindennapi háborús film, nem mindennapi főszereplővel egy legendás rendezőtől. Mindenképp nézős kategória.
90 A 17-es fogolytábor (1953)
A színhely a 17-es német hadifogolytábor a II. világháború idején: J. J. Stetson kivonja magát a tábor közösségi életéből, és amikor csak teheti, másokon élősködik.... több»
