Hazugságok és álszenteskedések

Összességében véve számomra kissé csalódást okozott a film (amit egyébként horrornak egyáltalán nem neveznék, giallónak is csak bizonyos megszorításokkal, noha mindkét műfajba be szokták sorolni ezt az alkotást), thrillernek eléggé lassú lefolyású és kevésbé cselekmény dús. Az első pár perc lényegében véve egymással teljesen ellentétes állapotok sűrűjébe vezeti be a nézőt: a csónakázó és szerelmeskedő pár a természet lágy ölén, aztán hirtelen egy villanó kés és egy gyilkosság. A feszült felütést követően azonban kissé leül a film, és aki a horrofilm/giallo kitétel miatt brutális vérfürdőket vár, az valószínűleg csalódni fog.

A sztori ugyanis inkább krimiként működik, néhány gyilkolásos jelenettel; igaz, a cselekmények többsége a kamera látószögén kívül következik be, a néző legtöbbször csak az áldozat rémült tekintetét látja, illetve a "végeredményt", ami azonban így is borzasztó. A nők nemi szervébe ugyanis a gyilkos beledöf egy hosszú pengéjű kést, és az egyik halott lányról készült röntgenfelvételen látható, hogy a penge gyakorlatilag a méhéig hatol. Az efféle jelenetek ellenére sem annyira telített a film slasher/gore/giallo stb. elemekkel, mint ahogyan azt sokan várhatnák. Itt sokkal erősebb a drámai jelleg, hiszen ahogyan haladunk előre az időben, kiderül, hogy sok szereplőnek vannak mocskos kis titkai, és hogy több embert is lehet gyanúsítani a tettek elkövetésével.

Hazugságok és álszenteskedések

Nem csupán a műfaj járulékos összetevője a film erősen erotikus felhangja, hanem ebben az esetben komoly dramaturgiai szerepe is van. Egyrészt erős társadalomkritikát gyakorolnak ezzel az alkotók - hiszen a katolikus lányiskolában is meglehetősen szabad szellem uralkodik a diákok között, miközben az iskola vezetői vagy szemet hunynak minden fölött, vagy kukkolják a zuhanyzó lányokat, mint az egyik tanár, vagy fogalmuk sincs arról, milyen "játékok" kötik le a lányokat -, másrészt a gyilkosságoknak is fontos motivációja a szexualitás. A film egyik "csavarja" azonban éppen az, hogy a motiváció nem olyan jellegű, mint amilyenre először gondolhatunk. Ugyanis megszokhattuk, hogy a késsel mint fallikus szimbólummal gyilkoló emberekhez általában a szexuális frusztráltságot, az impotenciát stb. kötik, ebben az esetben viszont teljesen más indokból öl a gyilkos, ámbár a szexualitás így is kapcsolódik a motivációjához, csak éppen némileg szokatlan módon.

A gyilkosságok tehát fontos szerepet töltenek be a sztoriban, mégsem érezzük azt, mint sok más filmnél, hogy a teljesen öncélú mészárlások közötti 15-20 percet próbálták az alkotók kitölteni valamiféle többé-kevésbé lazán kapcsolódó cselekménnyel. Itt a történet meglehetősen koherens, viszonylag logikus is, és erős a drámaiság, hiszen szemtanúi lehetünk pl. az egyik jelenetben a lányuk halálát kutató szülők teljes összeroppanásának, vagy a főszereplő és a felesége esetében a családi viszályoknak. Sok más, hasonló műfajú filmtől eltérően ebben az esetben a férj-feleség viszony eléggé kidolgozott, nagy hangsúlyt is kap a történetben, és a film folyamán jelentős drámai átalakulást is láthatunk, hiszen a feleség frigid, goromba nőből a férjét védő, odaadó társ lesz, így az ő karakterét bontja ki a legjobban a sztori, a többiek inkább egysíkú figurák.

Szintén szokatlan húzása a filmnek - és éppen ezért sem tartom helyénvalónak az elején említett műfaji besorolást -, hogy nagyon fontos a nyomozás folyamata, a rendőrség is jelen van a történet nagy részében, ezzel is kiemelve azt, hogy a gyilkosságok bemutatása nem öncélú, nem az az elsődleges szándékuk az alkotóknak, hogy a kamera élvezkedve borzongassa a nézőket a különböző halálnemek vizuális orgiájával. A gyilkos motivációja lélektanilag megalapozottnak tekinthető ugyan, de a film bugyuta és összecsapott befejezése kissé lerontja a mű élvezeti értékét. A nyomozó ugyanis elkezdi sorolni, hogy mi miért volt, de számomra pl. nem derült ki, hogy mindezt honnan tudja (talán a rövid búcsúlevélből?), holott pár perccel azelőtt még abban is kételkedett, hogy X. Y. a tettes. Ebben a filmben is láthatunk pár flashbacket, a hosszabb jelenetet fekete-fehérben, amikor megtudjuk, mi is lett Solange sorsa. (Egyébként a film magyar címe kissé ködösítő, ilyen szempontból sokkal többet mond pl. az angol cím: What Have You Done to Solange?, azaz Mit tettél/tettetek Solange-zsal?, hiszen a történet lényege éppen az, hogy a Solange-zsal mások által elkövetett dolgoknak nagyon nagy szerepük van, és a gyilkos pontosan ezt az aktivitást torolja meg.)

Annak ellenére, hogy a film alapvetően fontos kérdéseket vet fel (a hazugságok, álszenteskedések egy közösségen belül - ráadásul egy egyházi intézményben -, egy családon belül, a társadalom felelőssége annak felismerésében, hogy mondjuk a diákok súlyos titkokat rejtegetnek, vagy éppen a lányok testének szexuális kizsákmányolását is említhetjük), egy szinte feszültségtől mentes, tisztes középszerbe hajló alkotássá válik, jó pillanatokkal, néhány sablonnal és nem túl emlékezetes figurákkal. Számomra ez egy picit túlértékelt filmnek tűnik, bár elismerendő a rendezés, egy-két színészi alakítás, alapvetően kevéssé volt izgalmas a számomra, inkább kriminek tartanám, erős drámai és némi giallós beütéssel, némileg lassan csordogáló cselekménnyel. Nem volt rossz, de az általam itt-ott olvasott lelkendezések után ennél egy kicsit többet vártam.

horror | misztikus | thriller

Enrico 'Henry' Rosseni tornatanárként dolgozik és viszonyt folytat az egyik tizennyolc éves diákjával, Elizabeth-tel, aki ráadásul az iskola tulajdonosának a lánya. Noha Rosseni... több»