Ennek a filmnek legnagyobb értéke a karrierjük felívelése előtt álló két főszereplő. A Magyarországon kevésbé ismert Lucille Ball az amerikai televíziózás egyik ikonikus alakja. Igazán ismertté az 1951-ben indult "I Love Lucy" sorozattal vált, de egészen az 1980-as évekig az amerikai televíziózás megkerülhetetlen szereplője maradt. A 40-es években a "B-filmek királynőjeként" tartották számon, mivel csak alacsony költségvetésű vígjátékok főszereplője volt.
Ebben a filmben is nagyon szórakoztató alakítást nyújt a színésznő, igazán kifinomult és egyedi komikus vénával rendelkező egyéniség volt. William Holden esetében méltatlannak találhatjuk azt, hogy egy ilyen tehetséggel megáldott színész miért szerepelt ilyen kis "csacskaságokban". A második világháborús szolgálat után Holden kénytelen volt ilyen szerepekkel beérni, sajnos a stúdióvezetők csak a szépfiút látták benne. Szerencsére egy év múlva az Alkony sugárút sikerével felkapaszkodott a legnagyobb sztárok közé és hozzá méltó szerepeket kapott. Személy szerint nem bánom, hogy Holden ilyen szerepekben is látható volt, mert bizony a vígjáték műfaján belül is remekelt elegáns stílusával. A film külön érdeme, hogy egy akkoriban égető szociális problémát ilyen humorosan és fordulatosan volt képes prezentálni. Lucille Ball és William Holden hat évvel később az I Love Lucy negyedik évadában találkozott újra, és a sorozat legismertebb epizódját hozták össze. Külön-külön és együtt is figyelemreméltó színészek voltak. A filmhez készítettem feliratot, letölthető a netről.
