Egyfajta reneszánszukat élik az apokaliptikus filmek, és végre nem azzal merül ki ez a fajta filmes zsáner, hogy "jönnek a zombik és jól romba döntik a társadalmat", hanem Hollywood is érezte, hogy kicsivel többet kéne beletenniük e műfajba, hisz bőven van még benne potenciál. Persze a zombis apokaliptikus filmek sorába is nagy ritkán "becsúszott" Spielbergtől a Világok harca (2005), vagy Shyamalantól Az esemény (2008), illetve voltak még próbálkozások 2011-ben A legsötétebb óra címen is, de egyértelműen a 2018-as Hang nélkül című film sikere hozta meg e filmek egyfajta sorozatgyártását (amit én személy szerint egyáltalán nem bánok).
Az egyik dolog, ami nekem kimondottan tetszik ezen új megközelítésű világvége filmekben, hogy végre nem az van a központi szerepben, hogy milyen a társadalmunk (ezáltal sokkal kevésbé érzékeltetik a társadalomkritikát ezen filmekben), hanem sokkal inkább rámennek az emberi érzékszervek gyengeségére, és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázására, ezáltal emberközpontúbb lesz a probléma és a karakterek, hisz hol a hallás, hol a mozgás, jelen filmünk esetében pedig a látás lesz a központi tényező. Persze az ehhez hasonló filmekben azért felfedezhetők kisebb, olykor akár nagyobb logikai buktatók is, de mindezek mellett én megpróbálok elvonatkoztatni, és megadom a filmnek a lehetőséget, hogy szórakoztasson, és ebben egész jól teljesít a Madarak a dobozban.
Kicsit meglepett a film főszereplőnő választásán, hisz Sandra Bullock nem kimondottan az a színésznő, akinek a neve bármikor beugrana egy horrorfilm hallatán (amúgy a színésznőnek ez volt eddigi karrierje során az első horrorfilmes alakítása), de a legfontosabb, hogy kimondottan hitelesen alakította a ráosztott szerepet, sőt! Úgy is mondhatnám, nagyon is pozitívan csalódtam benne és a megírt karakterében, hisz itt végre nem csak arról volt szó, hogy adva van egy anyuka, akinek semmi más célja nincs, mint hogy biztonságban tartsa a gyermekét (a filmben ezt a dolgot párszor be is mutatják, hisz a fiát csak csupán fiúnak szólítja, és van egy pont a filmben, amikor a túléléshez akár fel is kéne használnia a saját gyermeke életét, persze a végére azért megszólal az anya is benne), hanem sokkal inkább a túlélés a lényeges, bármi áron. Tehát a központi karaktere a filmnek teljesen rendben volt, hisz bőven kap teret és időt arra, hogy a saját nézőpontjából ismerhessük meg az eseményeket, viszont talán ez is okozza az egyik nagyobbacska hibáját, miszerint Bullock karakterre mellett a többi színész messze alulteljesít (talán még John Malkovich karakterében volt egy kis erő, ő viszont kevés teret kap a filmben).
Sokak számára fanyalgásra adhat majd okot a film története, hisz nem sok mindent tudunk meg az események hátteréről. Engem ez annyira nem szokott felizgatni, ha legalább kapunk találgatásra vagy akár teóriákra okokat, és ha nem is a megszokott módon, de azért lehet majd a film végén beszélgetni erről is. Sokkal inkább bosszantott engem a lezárás, mert valahol a film közepe felé megfordult a fejemben az e fajta végkifejlet. Persze addig egész szépen adagolják a feszültséget, és mivel kedvelem a múlt és a jelen idő összemosását egy filmben, ezért sem fanyalognék túlságosan.
Mindent egybevéve a film elérte a célját nálam, és képes volt szórakoztatni, olykor akár még egy-két újdonsággal is sikerült szolgálnia (és valószínűleg azt is elérte, hogy beszerezzem a film alapjául szolgáló könyvet is).
80 Madarak a dobozban (2018)
Egy nőnek és két gyermekének egy veszélyekkel teli világban kell két nap alatt biztonságos helyre jutnia - bekötött szemmel. több»
Szereplők: Sandra Bullock, John Malkovich, Sarah Paulson, Parminder Nagra, Jacki Weaver
