2019.11.03 14:28 Kóborló Olvasottság: <100x
0

Családi összejövetel egy ódon kastélyban

Régóta szemezgettem már ezzel a filmmel, és nem is oly rég úgy gondoltam, épp itt az ideje, hogy belevágjak az 1982-ben készült House of the Long Shadows, avagy itthon a Hosszú árnyak című angol horror-komédiába. Kissé savanykás szájízzel fejeztem be eme alkotást.

Erőteljesen érezhető, hogy nem egy mai alkotással lesz dolgunk, bár ez engem soha nem tántorított el egyetlen filmtől sem. A korát, illetve, hogy egy angol honból származó alkotással lesz dolgunk, több szempont szerint is nagyjából be tudjuk azonosítani. Mind a kamerabeállításai, mind pedig az a fajta hangulat, ami szinte az összes angol filmben érezhető, itt is tetten érhető (és ezzel kapcsolatban semmi fajta negatívum nincs is részemről).

Családi összejövetel egy ódon kastélyban

Pontosan nem tudtam, hogy mire is számíthatok majd a Hosszú árnyak című film kapcsán, bár ez nem teljesen igaz, hisz a filmtartalma alapján és a szereplők miatt talán kissé magasra is helyeztem azt a képzeletbeli lécet. Na de ki nem tette volna ugyanezt a helyemben, amikor a tartalomban ott van az elhagyatott kastély mint helyszín, és olyan ikonikus horrorszínészeket soroltatnak fel, mint mondjuk Vincent Price vagy Christopher Lee (és még eme kiváló színészek nevei mellett is felfedezhetők igazi "nagyágyúk").

Maga a történet egész kellemes, engem sokszor emlékeztetett Agatha Christie történeteire, és el kell, hogy ismerjem, történet szempontjából sikerült is párszor meglepnie, mert hát egy igenis csavaros sztorival álltak elő a film készítői, ami még az utolsó percekre is képes volt meglepetéssel szolgálni. Szóval teljes mértékben fogyasztható, bár én inkább soroltatnám a krimik közé csipetnyi misztikummal fűszerezve, mint a horrorokhoz, és a humorforrása is kimerül egy-két helyzetkomédiában, de, mint írtam, élvezhető.

Már említettem, hogy a film teli van neves színészekkel, akiknek a kisujjukban van a szakma minden ismerete, mégis én egy kicsit visszafogottnak éreztem az alakításukat (ami mondjuk lehet, hogy inkább a forgatókönyvíró, Michael Armstrong hibája, hisz épp, hogy ennyire akarta érdekesnek megírni eme karaktereit a történetben, és inkább fókuszált a központi karakterre).

A film horror terén nincs túlságosan eleresztve, de legalább sikerül a gótikus atmoszférát párszor egész kellemesen megközelítenie a rendezőnek, ami kimondottan dicséretes. A vígjáték elemei is inkább csupán megmosolyogtatják a nézőt, mint megnevettetik. Mindent egybevéve, akik szeretik a gótikus hangulattal megáldott, csavaros történetű krimiket, azok mindenképp adjanak egy esélyt a filmnek, és a horror vonulatát helyezzék igen alacsony tartományba, és akkor még jól is szórakozhatnak majd rajta.

horror | misztikus | vígjáték

A Hosszú árnyék főhőse az Angliában élő, fiatal amerikai író, Kenneth Magee. Egy nap különös fogadást ajánlanak neki és ő azonnal elfogadja a kihívást: amennyiben egy nap... több»

0