A DC mentségére legyen mondva: ha nem megy, tudni kell újratervezni! A stúdió minden univerzumépítéssel próbálkozó lépése csúfosan megbukott, s nem lett más, csak gagyi másolása mindannak, amit a Marvel korábban sikerre vitt. Így hát egyáltalán nem volt rossz döntés a profilváltás. Vannak itt jó karakterek, építsünk inkább rájuk! Bejött ez az Aquamannél, a Shazam!-nál, s igen-igen, mondják, hogy mennyire nagyon jó a Wonder woman… hát, cáfolni nem fogom, de megerősíteni sem ezt a kijelentést. És akkor még említést sem tettünk a Jokerről, amelyről kétségkívül állítható, hogy egy teljesen más dimenziót képvisel úgy en bloc az egész képregényfilmes műfajban. Aztán itt van nekünk Harley Quinn, akit mindenki csak úgy ismert: Joker extravagáns csaja. Egészen mostanáig!
Le kell szögeznem: nem láttam az Öngyilkos osztagot. Így hát kimaradt az előzményfilm, de ez semmiben nem zavarta a filmélményt. Sőt, talán még hozzá is tett. A Ragadozó madarak csupán azért került fel a mozis listánkra, mert szinte minden jó, amiben Margot Robbie benne van. S hát tudjuk, hogy Harley Quinn igazi szerelemprojektje a színésznőnek. Nem tudom, mással milyen lenne ez a karakter, de Robbie-val igazi telitalálat. Ezt a szerepet neki és rá írták, olyan piszkosul jól áll neki, hogy azt öröm nézni.
Szóval, hogy mit is kell tudni az Öngyilkos osztagban megismert antiszuperhős csajsziról? Hogy Jokerrel elválaszthatatlanok voltak, de a románcuk zátonyra futott. Ezt nem győzik eléggé hangsúlyozni a filmben sem, már-már kicsit szájbarágósan vésik bele a néző agyába; mostantól önállóan kell kezelni Harley Quinnt, s hát van ő annyira vagány és érdekes, hogy megérdemeljen egy önálló filmet. A történet legelején tönkrement kapcsolata utáni bánatát italba fojtó alkoholmámorban látjuk nagyszájú hősünket. De még ilyen szétcsúszott állapotában is simán szétrúgja a kocsmában annak a seggét, aki inzultálni próbálja. Aztán ő maga is megelégeli ezt az állapotot.
A Joker és Quinn románc hatalmas lángokban füstöl el végérvényesen (SPOILER miután Harley felrobbantja a helyet, ahol először megpillantották egymást SPOILER). Ezt letudtuk, végre koncentrálhatunk a fő sztorira. Vagyis arra, mit szeretne kezdeni magával ez a különleges karakter. S közben megismerjük a később Ragadozó madarak néven csapattá verbuválódó nőket, akik mind-mind személyes okokból próbálnának kitörni ebből a férfiak által uralt világból. Na nem ragadunk le pusztán az emancipációs vonalon. Ennél valami sokkal vagányabb történik a filmvásznon.
A film egyik legnagyobb pozitívuma az, ahogyan a karaktereit felépíti. S ez ugyanúgy igaz az antagonistára, magára Quinnre és a mellékszereplőkre is. A lecsúszott rendőrnő, a családja legyilkolásáért bosszút esküdő Vadásznő és a Fekete Kanári, aki énekesnőként tengeti napjait, miközben sokkal többre hivatott. Na meg a 13 éves zsebtolvaj, Cassandra Cain, aki igazi kulcsfigurájává válik az eseményeknek. A Quinn által elmesélt előzményszálak is Cain karakteréhez lyukadnak ki, s mivel nem csapunk bele egyből a lecsóba, minden apró elemnek bőven van ideje kibontakozni, ráadásul a néző is kellően rá tud csatlakozni erre az egyszerre retró (’80-as évek színes jelmezei, sminkje és zenéje), de egyben egy ízig-vérig mai hangulatra.
Emellett egészen jól összerakott akciójeleneteket kapunk (talán a kelleténél egy picivel több lassítással), amelyekben van dinamika, s helyenként valóban olyan elborultak, mint a főhősnőnk elméje. Ami pedig a film antagonistáját, vagyis Fekete Maszkot illeti, nos, Ewan McGregor tolmácsolásában egy igazi ripacsot kapunk, s bár azt nem tudom, hogy e karakter a képregényekben is ezt a negédes pszichopata benyomását kelti-e, itt szintúgy egy szórakoztató eleme volt az összképnek, akárcsak a hű társa, Mr. Zsasz, aki legszívesebben mindenkit megskalpolna és/vagy megnyúzna különféle vágóeszközeivel.
Tény, hogy eléggé rajzfilmszerűnek hat az egész Ragadozó madarak, akár az egyes szereplők halálát, akár az egyes jelenetek burleszkszerűségét nézzük, mi több, az első öt perc is ezt erősíti, de amit tesz, azt roppant szórakoztató módon teszi, még ha néhány poén kicsit erőltetett is (pl. a negyedik fal ledöntése a Deadpool esetében jóval szellemesebben működött).
Talán így március elején még merész kijelentés (főleg, hogy februári premierről van szó), de a Ragadozó madarak mindenképpen az egyik legnagyobb meglepetése az évnek. Számomra legalábbis egy baromira szórakoztató, dögös és vagány, nemcsak látványban, de sztoriban és karakterekben is erős filmélményt jelentett. S tény, nem vártam tőle sokat, de cserébe annyit kaptam, hogy magam is meglepődtem rajta.
Miután Harley Quinn (Margot Robbie) elhagyja Jokert, új fejezet kezdődik az életében. Próbál felhagyni régi életmódjával, és megtapasztalni, milyen átlagosnak lenni. Fekete... több»
Szereplők: Ewan McGregor, Margot Robbie, Mary Elizabeth Winstead, Rosie Perez, Chris Messina
