Las Vegas, a kobold városa

Az 1993-ban bemutatott Gyilkos kobold első része után mondhatnánk azt is, hogy a készítők gyorsan megtalálták a célközönségüket ehhez a stílusú filmhez, hisz röpke három év alatt már a harmadik részét készítették el a szériának, és ha egy kicsit előre tekintünk, 1996-ban már a negyedik részt is levezényelték. Ráadásul az első két részt még mozikban is bemutatták, és csak ettől a résztől tértek át a csak videós, majd a későbbi részeknél a dvd-s megjelenésekre.

Az egész Gyilkos kobold szériát belengi az a fajta könnyed és humoros megjelenítés, ami miatt egy pillanatra sem lehet komolyan venni a filmeket, ezért a horror zsánerbe is igencsak nehezen lehetne besorolni őket. Talán ezért sem vált számomra a kobold karaktere egy ikonikus horror alakká, pedig hát azért szép számmal haláloztak el a karakterek az eddigi 8, bemutatásra került rész alatt. Na de ne rohanjuk ennyire előre, nézzük hát, hogy mit is tartogat a harmadik rész a nézőjének!

Tulajdonképpen az ezelőtti részek szépen alaposan megágyaztak e résznek, hisz míg az első résznél a koboldunk egy isten háta mögötti kis házikót és az oda érkező szereplők életét nehezíti meg, addig a második résznél ismét ezt láthatjuk, csak a helyszínt változtatták meg egy nagyvárosra, de a kobold motivációja továbbra is az elveszett/ellopott aranytallérjai köré épül. Csakhogy a készítők mégis meg tudták csavarni mindezt, hisz míg a második részben látható nagyvárosi jeleneteknek nem sok hatása volt a történetre, addig itt igencsak nagy szerepet adnak ennek, hisz Las Vegast finoman szólva is a lehetséges mesés gazdagság egyik fellegvárának tekinthetjük. Ehhez persze kellett némi kis változtatást is eszközölni a forgatókönyvíróknak, David DuBosnak ennél a résznél, főleg az elődjeihez képest, hisz itt már minden egyes kobold aranytallér után kívánhat egyet annak a tulajdonosa, és hát ez számos, kimondottan vicces jelenethez fog vezetni ebben a történetben.

Kicsit bajban voltam ezzel a résszel. Történetileg sokkal jobban muzsikált nálam, mint mondjuk a második felvonása, de abban a részben a karakterek sokkal, de sokkal kedvelhetőbbek voltak, mint itt. Komolyan mondom, itt a kobold karakterén kívül (akit már harmadik alkalommal is Warwick Davis játszik el, ráadásul továbbra is zseniálisan) a további karaktereknem csak idegesítőek, de egyszerűen egy pillanatra sem váltották ki bennem a szimpátia akár csak egy apró szikráját sem. Így pedig egy percre sem érdekeltek a megpróbáltatásaik. Pedig itt a történet és a helyszínválasztás adott volna csak egy aprócska lehetőséget annak, hogy ismételten ne csak a kobold vigye el a hátán az egész filmet.

Technikailag talán kissé érződött a filmen, hogy ez már elsősorban inkább a videós réteget célozta meg, és nem a mozikat, de úgy gondolom, hogy az első két részével képes volt e széria kialakítani egy talán nem is annyira kicsi közösséget, ahol ez az aprócska hátrány nem befolyásolta a nézők véleményét.