Tavaly már láthattunk egy megosztó mozit, ami egyfajta tisztelgés volt Hollywood előtt. Egy olyan időutazásban lehetett részünk, ami afféle igazságszolgáltatásként próbált a történelem szégyenfoltján változtatni. Ez a Volt egyszer egy... Hollywood, ami szerintem valóban jól sikerült, bár mozifilmhez képest indokolatlanul hosszúnak tartottam. Ez volt talán az egyetlen hibája.
Idén a Netflix saját gyártású minisorozata, a Hollywood repít vissza minket a második világháború utáni álomgyárba. Tudjuk már több remek alkotásból – mint az Ének az esőben, a Hitchcock (ami a Psycho kulisszáiba engedett betekintést), vagy a szintén minisorozat Viszály, (ami a Mi történt Baby Jane-nel klasszikus születését, illetve ikonikus főszereplői rivalizálását, viszonyát mutatta be) – hogy ha lefújjuk a csillámport az álomvilágról, valójában a mocskos ügyek, szexuális kiszolgáltatottság, rivalizálás, folyamatos küzdelem, az egyenlőtlenség jellemzi. Ez az igazi Hollywood. Főleg, amikor a némafilmeket leváltotta a hangosfilm, a 30-as évektől egészen az 50-es évekig volt ez igazán jellemző.
Ryan Murphy már a Viszályban is remeket alkotott. Itt is zseniális a korszak felelevenítése, viszont itt a fikció keveredik a valósággal. A sorozat leginkább azt mutatja be, a Hollywoodi csillogáson kívül mi lett volna a helyes, hogy kellett volna működnie az álomgyárnak. A történet szerint a képzeletbeli Ace Studio működésébe tekinthetünk be a második világháború után. Egy mindenáron hírnévről álmodó, naiv fiatalember, Jack Castello (David Corenswet), egy másságával küszködő, kissé önbizalom hiányos, szintén színészi karrierről álmodó srác, Roy/Rock Hudson (Jacke Picking), a stúdiót irányító házaspár, Avis és Ace (Patty Lupone és Rob Reiner), lányuk, Claire (Samara Weaving), a fekete elnyomott, nélkülözött, tehetséges színésznő, Camille (Laura Harrier), párja, az ambiciózus rendező, Raymond (Darren Criss) és a meleg, fekete forgatókönyvíró történetét mutatja be, akik kapcsolata összefonódik egy új, akkoriban forradalminak számító film születése, készítése kapcsán.
A karakterek hibátlanok. Egytől egyig az összes. Számomra mégis aki kiemelkedő volt, az a másságával küszködő Rock Hudsont zsaroló és lelki terrorban tartó Henry Wilson (Jim Parsons) ügynök, illetve Avis (Patti LuPone), a producerfeleség. Ők ketten szerintem kimagaslóan maradandót alakítanak. Érdekességként mindenképp megjegyezném, a filmben a sorozat történetének középpontjában álló film sztorija valóban megtörtént eseményen alapult. (Peg Entwistle története, aki 1932-ben leugrott az ikonikus Hollywood felirat H betűjének tetejéről, miután sok kudarc után sikerült szerepet kapnia egy filmben, a jelenetét viszont végül kivágták.) De több valós személy is felbukkan a sorozatban, mint Rock Hudson, Anna May Wong, Hattie McDaniel, Vivien Leigh stb. A film középpontjában álló benzinkút és működése sem fikció.
Nagyon szeretem a 40-es években játszódó filmeket (is). Itt még tényleg külsőleg a nők NŐK, a férfiak FÉRFIAK voltak. A ruhák, frizurák stílusosak, szépek voltak. A fikció és valóság bizarr egyvelege, ami picit zavaró, de ha elvonatkoztatunk a valós történettől, és inkább a fantázia Hollywoodi csillogásába merülünk,akkor mindenképp jól fogunk szórakozni. Irány Álomország!
“Mi lett volna, ha...” Igen. És milyen jó is lett volna...
93 Hollywood (2020)
A második világháború után járunk, a helyszín az amerikai álom központja, Hollywood, ahol egy csapat filmes és színész aspiráns mindent elkövet azért, hogy megvesse a lábát... több»
Szereplők: Jim Parsons, Holland Taylor, Rob Reiner, Queen Latifah, Mira Sorvino
