A dokumentumfilm egy nehéz természetű, impulzív, kötekedő embert mutat be, aki sajátos életutat járt be. Budapesti neológ zsidók voltak a szülei, ő maga jogot végzett, s közben kardvívást is tanult, de alkalmazkodásra való képtelensége miatt egyetlen egyesületnek sem maradt sokáig a tagja. Gyakran párbajozott, feltételezhetően megvolt benne az a vágy, hogy a hivatásos katonatiszteknek is megmutassa, hogy nem éppen daliás termete és civil foglalkozása ellenére ő is tehetséges.
Fuchs lényegében véve a körülmények szerencsés összejátszása folytán került ki az 1908-as olimpiára, de a győzelme ellenséges hangulatot váltott ki a korabeli magyar médiában. 1919 után visszavonult a közszerepléstől, illetve a párbajozásoktól, a 20-as évek végén a versenysporttal is felhagyott, és tőzsdével kezdett foglalkozni. Túlélte a második világháborút, az államosítás során pedig elvesztette tőzsdei állását. Gyakorlatilag egyik politikai rendszerben sem találta meg a helyét, halála után szinte teljesen kihullott a neve és az emléke a köztudatból.
Ezt a kacskaringós, sok részletében még ma is alig ismert életutat mutatja be ez a dokumentumfilm, és rávilágít arra, hogy a magyar vívósport mennyit köszönhet Fuchsnak és az ő sikereinek, illetve, hogy a pénzvilágban betöltött szerepéről sem lenne szabad megfeledkeznünk. Sok archív anyaggal, illetve történészek, sportolók megnyilatkozásai segítségével idézik meg Fuchs alakját, viszont engem zavart, hogy itt is fikciós elemekkel vegyítették a dokumentáló szándékot, nem igazán értem, ezt miért kell újabban ennyire erőltetni.
Összességében viszont jó és adatgazdag ez a film, tényleg csak ajánlható mindenkinek, aki szeretné megismerni egy jelentős személyiség életútját és munkásságát.
