John Carpenter egyik klasszikusa. Nem annyira ismert, mint például a The Thing vagy A köd, vagy netalán az 1988-as Vámpírok. De mégis... Van valami nyomasztó a filmben, félelmetes, bár kicsit lassú, mai szemmel pedig mindenféleképpen. Amit az elején viszont leszögeznék, hogy a carpenteri zenék valami eszméletlen jók, és minden esetben simulnak a képsorokhoz. Ebben (is) tehetséges a horror egyik nagykövete. Mostanság már nagyon lelassult az úriember, de a termékenysége csúcspontján, ami a hetvenes évek végétől a kilencvenes évek közepéig tartott, a rengeteg zseniális film közé befurakodott ez a "csak" jó mozi.
Na nézzük gyorsan, miről is írhatnék a filmmel kapcsolatban! Adott egy iszonyatosan cinikus, szkeptikus, és ráadásként arrogáns biztosítási nyomozó, John Trent (Sam Neill). Nem szereti senki, és cserébe ő sem szeret senkit. De a megszokott életét félbeszakítja egy jól fizető munka. Eltűnik Shutter Cane, a sikeres horrorbestseller író, aki már elég régen nem adott életjelt magáról. A rajongói, és persze a kiadója is tűkön ülnek, persze más-más okokból. Jürgen Prochnow és Sam Neill jutalomjátéka ez a film, nem is tagadhatjuk.
Crane művei mindig is nagy botrányt kavarnak a megjelenésükkor, hiszen olvasói közül rengetegen megőrülnek, sokak szerint a könyvek hatására. Ráadásul most jelenne meg az író régen várt, nagy publicitást kapott, készülő regénye, Az őrület torkában. Ahogyan Trent beleveti magát az író utáni nyomozásba, úgy érzi, őt is kezdi beszippantani valami félelmetes, és nem e világi dolog. Maga a film Trent visszaemlékezéseiből építkezik, ahogyan egy FBI-ügynöknek meséli el a "kalandjait". Összemosódik minden, álom és valóság, igaz és hamis, mind-mind kifejezetten hatással vannak a nézőkre is. Persze itt is van úgymond egy-két "cápaugrás", de még ez sem rontja el a film összhatását. Horror, fantasy, misztikum... Van itt minden, kérem szépen becsülettel. Trent materiális oldalról, segítője, Linda Styles kissé félve ugyan, de teljesen elhiszi, hogy Cane víziói igazak és veszélyesek. Igaz, néha kissé klisés a film, és ahogy már említettem, egy csöppet lassú, de ez semmit nem von le az értékéből.
Rettenetesen nyomott, félelmetes és komor hangulat, amit egy őrült elme irányít. Nincsenek gore és slasher jelenetek, és mégis, a jeges félelem körbeöleli a szívemet, ahogyan nézem a mozit. De pedánsan és mereven ülök a kedvenc fotelemben. Aloe Vera italt iszom, ami az első számú kedvencem, mogyorós chipset rágcsálok, és elmélkedem az élet nagy kérdésein. Gary B. Kibbe tökéletes képi világot varázsolt elénk, én pedig meghajlok a készítők nagysága előtt. A végén pedig a csavar, sőt többszörösen.
Respect, Mr. Carpenter, nagyon hiányoznak a filmjeid és zenéid a mai napokból. Ma a kóklereké és a rasszista feketéké a világ. Sebaj, én, mint az utolsó mohikán, kitartok mellettetek.
82 Az őrület torkában (1994)
dráma | horror | misztikus | thriller
Sutter Cane, sikeres horrorregény író eltûnik és vele együtt következõ regényének egyetlen példánya is. Felkutatásával a kiadó John Trentet, egy cinikus biztosítási... több»
Szereplők: Hayden Christensen, Sam Neill, Charlton Heston, Jürgen Prochnow, Kevin Zegers
