Ha meghallom vagy meglátom Wes Craven (1939-2015) nevét egy olyan film stáblistáján, amihez még nem volt szerencsém, akaratlanul is kíváncsivá tesz a film. Pont így történt ennél is. Hiába a sok negatív, és óvva intő vélemény, szeretem magam megtapasztalni azt, hogy valóban rászolgált-e a film minderre.
Mikor egy Wes Craven filmbe kezdek bele, mindig felötlik bennem, egy másik, legalább ennyire híres horrorrendező neve, méghozzá Tobe Hooperé (1943-2017). Mindkét neves rendező rengeteget tett a horror műfajáért, de mindkét rendezőnek sikerült pokolian gyenge produkciókkal is előrukkolniuk. Nos, jelen Wes Craven film sem lesz a kedvencem… Na, de lássuk, hogy mit is tartogat az 1989-ben készült, Sokkoló című produkció.
Wes Craven 1987-ben elkészítette a Rémálom az Elm utcában 3.: Álomharcosok forgatókönyvét (a film rendezését Chuck Russell vezényelte le) és Mr. Craven úgy érezte, hogy itt lenne az ideje egy új, karakteres gonosztevőt megalkotnia. El is készített egy forgatókönyvet, amit eredetileg sorozat formájában szeretett volna prezentálni a nézőknek, csakhogy a befektetőknek ez nem annyira tetszett, így pedig maradt a film. Nem állt hatalmas összeg a rendelkezésére (kb. 5 millió dollár), de ha volt horrorrendező abban az időben, aki ekkora költségvetésből képes lett volna valami igazán jelentős alkotást összehozni, akkor az ő lett volna.
Maga a film története mindenképp érdekes. Jó pár ötletmorzsát átemelt a Rémálom az Elm utcában szériából, hisz a film negatív karaktere néhol legalább annyira megcsillogtatja a fekete humorát, mint az a bizonyos Freddy Krueger. Számomra talán az egyedüli üde színfoltja a filmnek pont a negatív karaktert alakító Mitch Pileggi játéka volt. Illetve, talán még az, hogy ebben a történetben semelyik karakternek nem volt bérelt helye a biztos túlélők listáján. Sajnos a pozitívumok száma számomra mindössze ennyi volt, viszont a mérleg másik serpenyője dugig töltve negatívumokkal.
Sajnos, a negatív karaktert alakító Mitch Pileggi játékán kívül az összes színészi alakítás rém gyengére sikeredett. Mondjuk Mr. Cravennek sem sikerült kimondottan jól megírnia a gyilkos karakterén kívüli szereplőket. A film története érdekes, de sajnos hemzseg az olyan elképesztő logikai buktatóktól, amik mellett aligha lehet elmenni anélkül, hogy nem ócsárolnánk egy kicsit a forgatókönyvet. A film hibái nem csak a gyenge forgatókönyvből adódnak, a kivitelezésébe is számos hiba csúszott. Egyszerűen rosszul néztek ki. Nekem sokszor az 1992-es, A fűnyíróember című alkotás ugrott be ezek láttán. Egy másik negatívum a filmmel kapcsolatban, hogy számomra egyáltalán nem tudott működni a film humorforrása, ráadásul a film során sokszor éreztem felesleges időhúzásra építő jeleneteket.
Összegezve: még az első negyed órában reménykedni lehetett abban, hogy valami egész kellemes kis horror kerekedik ki a Sokkoló című filmből, de ahogy telnek a percek a játékidőből, úgy vált egyre biztosabbá az, hogy a híres rendező, Wes Craven egyik legrosszabb filmjét tisztelhetjük ebben a produkcióban.
34 Sokkoló (1989)
A horror főhőse Don Parker nyomozó, aki minden követ megmozgat azért, hogy a várost rettegésben tartó sorozatgyilkos nyomára bukkanjon. A férfi fia különös álmot látott:... több»
