Drón káosz!

2022.08.01 08:19 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 345x

3

Michael Bay drón agymenése, amiben néha színészkednek is.

Legalábbis úgy vettem észre.

Michael Bay (Transformers, Bad Boys) hihetetlen módon visszatért, és ezúttal egy Los Angeles-i rablást dirigált Jake Gyllenhaal és Yayha Abdul-Mateen II főszereplésével. A végeredmény a vártnál jobb vagy tűrhetőbb lett. Noha a film egy elnyújtott autósüldözésre hajaz, el kell ismernem, a rendező kitett magáért. Ilyen minőségi akcióból még sosem volt ennyi. Ráadásul látszik, hogy a színészek is élvezték, és kultiválták a lövöldözést. Azzal sem mondok újat, hogy itt sem spóroltak az indokolatlan robbanásokon és túldramatizált, unalmas és agyonjátszott kliséken. Ezek még nem is lennének olyan zavarók, ha az operatőr nem vesztette volna el az irányítást néha a kamera felett. Szinte émelyítő volt nézni, ahogy össze-vissza forog a kép. Ennek tetejében a vágószobában még vállalhatatlan jelenetváltásokkal is megspékelték a fura, béna és szedett-vedett beállításokat, így nem lehetett kétségem afelől, hogy Michael Bay filmet nézek.

Természetesen narratív szempontból sem kell nagy megfejtésekre számítani. Bay legújabb történetében adott egy leszerelt katonatiszt, Will Sharp (Yahya Abdul-Mateen II), aki felesége rákműtétjére szeretne pénzt szerezni, mivel a biztosító nem fizet neki. Testvérétől, Danny Sharptól (Jake Gyllenhaal) kér kölcsön, ám ő ahelyett, hogy adna neki, belerángatja egy bankrablásba, mondván, minden simán és flottul fog menni. A rablás elég hamar átfordul menekülésbe, miután meglőnek egy rendőrtisztet. Emiatt keveredik a kalamajkába Cam Thompson (Eiza González) mentőtiszt. Az ő mentőautóját lopják el a testvérek, hogy feltűnés nélkül (ami valljuk be, vicces) meglógjanak a zsaruk elől. Ez nyilván nem sikerül, és a film átmegy egy nagyon (nagyon) hosszú autós hajszába, ahol Camnek az idővel kell versenyt futnia, hogy megmentse saját, és a rendőrtiszt életét.

A szinopszisból kiderül, hogy a Rohammentő nem a csavaros sztorija miatt lesz emlékezetes. A cselekmény botszerű egyszerűségét azonban rengeteg akcióval és beszólással igyekeznek elfedni, amik javarészt működnek is. A szövegkönyvet inkább tesztoszterontól túlfűtött, begandzsázott tinédzserek írhatták, mert itt-ott azért eléggé kínosak és nevetségesek a párbeszédek.

A film lényegi mondanivalóját kétségtelenül a színészek adják. Elsőként kiemelném a mozi erkölcsi iránytűjeként funkcionáló rablót, Willt, akit az Emmy-díjas Abdul-Mateen kisujjból hoz. Vele egy tökös, hidegvérű, de makacs főhőst kapunk, akinek végső soron helyén van a szíve. Őt ellensúlyozva ott van Danny, a sikerért bármire hajlandó gengszter, akit Jake Gyllenhaal álmából felkeltve is eljátszana. Önző, makacs, beképzelt, precíz, forrófejű és elvetemült antihős, akinek semmi sem számít, csak a pénz. Végül megemlíteném még a harmadik prominens karaktert is, Camet, a mentőst, aki élet-halál között még egy rendőrt is simán megoperál (ez azért röhejes) a szélsebesen száguldó mentőautó hátuljában. Noha nem idegen Michael Bay-től, hogy elrugaszkodjon a valóságtól, mégsem tudtam elmenni amellett (és a fogamat csikorgatni), amikor ezek a jelenetek lejátszódtak. A józan észtől teljesen elrugaszkodott képsoroktól eltekintve Eiza González passzolt a főszereplőpároshoz, ráadásul még keménynek és összeszedettnek is mutatkozott a szorult helyzetekben.

Én azért az ilyen jeleneteket nem kultiválom.

Azt most ki sem fejtem, csak éppen megemlítem, hogy a rendezőtől elvárt módon ez a film is tele van sztereotip elemekkel, de ez már meg sem lep. Ami viszont furcsa, hogy a Rohammentő borzasztóan van felvéve.

Roberto De Angelis, kameraman nem tudom hol tanulta a szakmát, de tuti nem fejezte be, mert úgy nem lehet felvenni egy jelenetet, hogy folyamatosan körbe-körbe forgatod a kamerát. Ehhez még hozzájön az is, hogy a filmet úgy vágták meg, mintha ostorral csapkodtak volna össze-vissza.

A master-ek is totál bénára sikerültek!

Mindezek ellenére a látványra és az akcióra nem lehetett panasz. Bay ugyan filmet rendezni nem tud, de akciószekvenciákat annál inkább. A mozi elképesztő fordulatszámon pörgött, minden pillanatban történt valami és egészen az utolsó 30 percig lekötött. Nem mintha a lezárás rossz lett volna, csak addigra már monotonná vált a folyamatos üldözés, nem tudott lekötni. A korrekt élménybe olykor azért belerondítottak a hegedűszóra hangszerelt érzelmesnek szánt, ám roppant giccses és túldramatizált epizódok, amik már az ásításoktól csaltak hamis könnyeket a szemembe!

A Rohammentő összességében egyáltalán nem kiemelkedő, nem érdekfeszítő, és kifejezetten rosszul rendezett, és vágott, nincs benne semmi különleges, vagy kifejezetten jó elem, mégis elszórakoztat arra a bő 2 órára, amíg megiszod a koktélodat.

Michael Bay-től ennél ne várjunk többet, szerintem nem is érdemes. A célnak megfelelt: megnézed, elvagy vele, aztán elfelejted. Mondjuk az még mindig nem fér a fejembe, hogy Gyllenhaal miért vállalta ezt el, habár biztos kellett a pénz lóvéra, vagy csak simán önimádó, és szereti a nevét nézegetni a stáblistán!

Kedvenc fotel, egy laza koktél és semmi extra!