A sorozat első évada, ami egy-az-egyben feldolgozta Margaret Atwood regényét, az egyik legjobb adaptáció volt, amit mostanában elkövettek. Ehhez képest a történet továbbszövése egészen a negyedik évadig elég sok kívánnivalót hagyott maga után. Az egyhelyben toporgás, az oda-vissza mozgások és a motivációs következetlenségek mind arra utaltak, hogy az alkotók maguk sem teljesen tudják, hova akarnak kilyukadni.
Aztán jött a negyedik évad, és végre elindult a folytatás egy olyan irányba, ami előremutató, van benne következetesség, és az egyre elviselhetetlenebb, öncélú szenvedéspornóból átfordultunk egy izgalmasabb sztori felé. Az évadzáró epizód drámai zárása olyan jóvátétel volt, ami egyszersmind új távlatokat is nyitott Gileád lebontása felé. Ezért is várhattuk nagyon az ötödik évadot, hiszen soha ennyi repedés nem látszódott még ennek a teokratikus fundamentalista őrült világnak a falain.
Az ötödik évad lassan, és hatalmas mennyiségű feszültséggel indít. Szinte még meg sem száradt a vér a bosszúálló szolgálólányok kezén, máris pattanásig feszült a hangulat közöttük. June poszttraumás stressz szindrómája a bosszúcselekménytől egy kicsit sem csökkent, sőt, mintha teljesen össze lenne zavarodva. Vezekelni szeretne a tettéért, amit nagyon is céltudatosan és elkerülhetetlenül hajtott végre, de egy különös jogi körülmény miatt erre nincs lehetősége, így még ez is rátesz egy lapáttal az amúgy is elviselhetetlen feldúltságára. Moira és Luke félelemmel vegyes empátiával fogadja a drámai eseményeket, Serenában pedig, miután tudomást szerez arról, hogy June volt a fő elkövető, félelemből kicsírázott bosszúvágy kezd fejlődni. Küldetése, hogy ő is „üzenjen” June-nak, célba ér, így a két nő közötti harc alapjait máris letették, és csak idő kérdése, hogy mikor váltják a kegyetlen üzeneteket tettlegességre.
A June ügyét képviselő kormányzati ügynök, Mark Tuello meglepően emberi és felemelő módon ismeri el June bátorságát egy személyes látogatás során, miközben egyre nagyobb betekintést nyerhet Gileád mindennapjaiba is.
Az első két részt nagyjából a visszafojtott feszültség, a vihar előtti csend, egyfajta érzelmi hullámvasút jellemzi, ami alapján egyaránt számíthatunk a második-harmadik évad helybenjárására, de akár a negyedik évad váratlan és izgalmas fordulataira is. A képi megjelenítés, ha lehet, még az eddigi évadoknál megszokotthoz képest is gyönyörűbb, akár grandiózus tömegjelenetekről, akár megindítóan érzékeny, emberi pillanatokról van szó. Remélem, a történetvezetés is felveszi majd a versenyt a negyedik évaddal, és tovább mozdulunk valami teljesen új, eddig nem látott irányba.
Az 5. évadban June szembesül a Waterford parancsnok megölésének következményeivel, miközben megpróbálja újra meghatározni az identitását és célját. Az özvegy Serena... több»
Szereplők: Elisabeth Moss, Yvonne Strahovski, Bradley Whitford, Mckenna Grace, Max Minghella
