Nem mondanám magamat A kukorica gyermekei rajongónak, de még azt sem állíthatom, hogy kimondottan kedvelem ezt a szériát, de az első két részével még úgy ahogy elvoltam, és hát a minőségzuhanást valahonnan ettől a résztől számlálom. Nézzük meg, hogy mi is ennek az oka.
Míg az első két A kukorica gyermekei filmnek van egy minimális misztikus hangvétele, ami némiképp rájátszik az elfogadható atmoszféra megteremtésére, addig ez a dolog már szinte teljesen elveszik a harmadik epizódra. Megértem, és csak dicsérni tudom a készítőket afelől, hogy megpróbálkoztak ennél a résznél jó pár újdonsággal szolgálni az első két rész kedvelőinek, de azon újdonságok, amiket bevezettek itt, nálam pont az ellenkezőjét váltották ki. Kezdjük a helyszínválasztással.
Mint oly sok horrorfilmes szériánál, legalább egy rész erejéig, kimozdítják a jól megszokott vidékies avagy isten háta mögötti helyszínt, valamiféle nagyvárosba és persze a legtöbb esetben, ez nem is szokott beválni, nos hát itt sem volt ez számomra működőképes. Valahogy teljesen hidegen hagyott ez a helyszínváltás, ráadásul egyáltalán nem is éreztem benne azt, hogy kihasználták volna az ebben rejlő lehetőségeket. Valahogy számomra amikor az isten háta mögötti eldugott terrort nagyvárosi környezetbe helyezik, mindig a Péntek 13. széria nyolcadik része jut az eszembe, mert hát ott legalább tudott adni az egy kis pluszt a filmhez.
Tovább folytatva az újítások, variációk felsorolást A kukorica gyermekei harmadik részében, azt sem nagyon értetettem, hogy történetileg miért volt szükség egy gonosz istenség bibliájára ebben a részben, amikor az első két rész manifesztációja nem ebben rejlett. Ráadásul mindez kínosan feleslegesen is hatott a film történetére és csupán időhúzásként éreztem. Nem mondanám, hogy eme dolgokkal csak kis mértékkel gyengítették a szememben az eddig sem túl acélos széria minőségét, de amit a film utolsó negyedében kapunk, hát azzal pedig biztosan rontottak nálam legalább egy csillagot a film végső megítélésén. Teljesen felesleges befejezést kapunk, ami még rosszul is nézett ki, függetlenül az alacsony költségvetéstől, vagy a gyenge technikai kivitelezéstől. Egyszerűen csak azt éreztem, mintha a készítők azt gondolták volna, hogy ha eddig nem volt kellő vér és mészárlás az előző részekben, akkor ezt hatványozottan pótoljuk már be itt.
Sajnos a színészi alakításokat is sokkal gyengébbnek éreztem itt már, és ez alól egyik karakter sem volt kivétel. Az eddigi részeknél nálam sokat dobot a zenei betétek és azt kell, hogy írjam, ez alól eme rész sem kivétel, hisz ismételten Daniel Licht (1957-2017) munkálkodott e téren, aki már a második résznél is bizonyított, de itt talán még egy lapáttal rátett (kissé már túlontúl kezdett hasonlítani az Ómenre, de ezt azért én nem bántam).
Összegezve a széria harmadik felvonásánál úgy éreztem, hogy elkezdődött egyfajta mélyrepülés, de itt még azért találhatunk némi kis pozitívumokat, de ettől még egy gyenge felvonás lett a Terjeszkedő gyökerek.
36 A kukorica gyermekei 3. (1995)
Távol a világ zajától, Amerika szívében egy kis faluban rettentõ dolgok történtek. Csupán két fiú élte túl a vérfürdõt, és arról, amit láttak, senkinek sem beszélnek.... több»
Szereplők: Charlize Theron, Ivana Miličević, Jim Metzler, Brian Peck, Nicholas Brendon
