Szépnek szép, de nem jó

2022.11.02 09:36 fankbringa Olvasottság: <100x

0

Amikor először láttam a filmet, nagyon elvarázsolt. A képi világ, a látvány, a szép grafika mind azt mutatta, hogy ez egy igényes alkotás, ami kellemes kikapcsolódás estére. A történet magával ragadó, könnyű együtt sodródni a szereplőkkel, belefeledkezni a mindennapi mókuskerékbe. Kicsit olyan élmény, mintha egy majdnem dokumentumfilmet néznék egy közös túráról. Pár ember elképzelt kalandozása egy idegen világban. Felfedeznek régi romokat, letűnt korok emlékeit találgatják, hogy mire használták, hátrahagyott maradványokból próbálnak meg kinyerni információkat. Mint egy megfilmesített, félresikerült hallloweeni régész buli.

Ha túlnézünk a varázson, akkor nem marad más, csak a díszlet. Tudósok, akik egy tudóstól elvárható legalapvetőbb viselkedést vagy szabályt sem képesek betartani. A katonák, akik csak saját szórakoztatásukra vannak ott, de védelmet azt nem biztosítanak. A főnökasszony, akit csak a saját dolgai érdekelnek. Az egyetlen értékelhető figura a filmben az a hajó kapitánya. Megemlíteném még Davidet, akire az egész történet épül, és sosem derül ki, hogy csak simán egy perverz állattá vált a nagy magányban, vagy valaki eleve így programozta.

Ami a történetet illeti, az sajnos harmatgyenge, tele abszurd és érthetetlen jelenetekkel. Megemlíteném az 5 perc alatt elvégzett császármetszést, aki után a beteg gyógyultan távozik. Micsoda fejlődés az orvostudományban. Hasonló élmény a térképezéssel megbízott csapattag, aki azonnal eltéved. Hogy David a végén miért nem ölte meg a túlélőket, hogy ne jelentsenek veszélyt az agymenésére. Egy pozitív dolgot tudok csak megemlíteni a történettel kapcsolatban, mégpedig az, hogy továbbra sem tudunk meg semmit a tervezőkről. Azt legalább nem tudták teljesen elrontani.

A film számomra a pixelek hősies küzdelme az értelmetlenség erőszakos fellángolásaival szemben.