Az öreg azért talán csinált már egy-két jobb mozit is, ugyebár.
Nézzük csak: (Az élőhalottak éjszakája 1968, The Crazies 1973, Holtak hajnala 1978, A holtak napja 1985, Creepshow 1-2, Az élőhalottak éjszakája 1990, Halálos árnyék 1993, Holtak földje 2005, Holtak naplója 2007, ) Stb., stb.
Erre aztán.
A Túlélni a holtakat ott folytatódik, ahol a szériában az ötödik, tehát a Diary of the Dead (Holtak naplója, 2007) befejeződött.
Erre még utalás is történik, természetesen.
Egy katonákból álló osztag tagjai a szereplőink, akik feladják szolgálatukat, és a maguk útját járják a lassan káoszba és rothadó zombikba fulladó világban.
A felkelő halottakkal szemben már teljesen érdektelenek, elegük van, csak mennek az orruk után, és irtanak, mindaddig, ameddig bele nem botlanak egy srácba, majd egy öreg ír fazonba egy kikötőnél, és el nem hajóznak egy kis szigetre, amit elvileg nem ért el a kór.
Tényleg?
De persze, ha ez így lenne, nem is lenne történet, és hőseink az idillikus szigeten is folytatják túlélésért folytatott harcukat. Mi meg megtudjuk, hogy az öreg eredetileg a szigetről származott, ahonnan száműzték, mert a helyi még nagyobb bika írrel szokás szerint összevesztek azon, hogy a sétáló hullákat ki kell-e irtani vagy nem?
Milyen édes!
Hát ugye, hogy is fogalmazzak?
Bevallom, kicsit nehezen szántam rá magam e film ismertetésére, mivel kifejezetten nem könnyű értékelni. Viszont mégiscsak a jó öreg Romeróról van szó, és a Túlélni a holtakat több szempontból remek is, de valahol mégis leül, ellaposodik, és elvérzik. Ez a film lényegében nem más, mint egy igazi, klasszikus western átültetve egy zombis témába.
A két család időtlen idők óta folytatott viszálya a központi elem. Mint minden Romero-filmben, a dialógusok helytállóak, hitelesen hangzanak életszerű karakterek szájából, és ezzel nincs is baj!
A színészi munka is teljesen jó, de mégis van valami, ami mindezt lehúzza: a hangulat.
Nem kellően apokaliptikus, vagy hogy is fogalmazzak.
Nem tudom, hogy a zene hiánya okozza-e, vagy a szokatlan környezet, de az egész film melankolikus, kissé morbid és lassú. Az embernek sokszor olyan érzése van, mintha a Hallmark vagy Jockey TV (vagy efféle) csatornán nézne egy Farm, ahol élünk típusú családi „soha nem ér véget, de nem is történik semmi” filmet.
Ami viszont nagyon poén, azok maguk a zombik. Ne várjunk a Day of the Dead-hez hasonló kegyetlen marcangolást, hanem helyette kapunk mindenféle kreatív zombigyilkolási tippeket (kedvencem pl. a poroltóval fejet szétrobbantós zombiölés). Ezek a cseppet sem ijesztő, sőt néha csak mosolyogtató hullairtások viszont pont beleillenek ebbe a borongós, „westernzombi” nyugdíjas horrorba.
Romero nyolc évvel később elhunyt, és mivel ez az utolsó rendezése, fejet hajtok előtte.
A zombis horrorok egyik nagymestere, megalkotója.
George A. Romero, 1940. 02. 04–2017. 07. 16.
Legyen könnyű neked a föld!
És köszönjük azt a sok remek éjszakai borzongást, amit adtál több millió embernek, köztük nekem is!
47 Túlélni a holtakat (2009)
dráma | horror | thriller | vígjáték
Észak-Amerika partjainál egy kis szigetet elözönlenek az élőhalottak. A túlélők számára minden nap a védekezéssel és várakozással telik, hátha megérkezik az ellenszer... több»
Szereplők: Devon Bostick, Shawn Roberts, Kathleen Munroe, Michelle Morgan, Joshua Close
Klasszikus?