Érdekes dolog történt ma velem.
Egyik ismerősöm azt mondta egy beszélgetésünkben, hogy ha még nem utaztam a Route 66-on, még semmit sem láttam.
Hú bakker, ez kemény, gondoltam.
Igaz, a teljes utat nem tettem meg, de hát könyörgöm, az 4000 kilométer.
Sőt még a Chain of Rocks Bridge-en is átsétáltam gyalog, éppen nyitva volt a vaskapu.
Ja, persze, igen.
Utaztam arra a kilencvenes évek végén, és 2016-ban is.
Majdnem két hétig csak ott.
Lassan, nézelődve, sokszor megállva, és elmélkedve.
Jó volt és örök élmény.
Na de elég a révedezésből, koncentráljunk az aktuális filmünkre.
Gerard Johnstone sok-sok vicces cigi után megrendezte a filmet!
Jó-jó, de mi is a sztori?
Gemma (Allison Williams) egy nagy játékcégnél dolgozik, legújabb projektje pedig minden eddiginél hatalmasabb és ambiciózusabb. Amikor családi tragédia miatt az unokahúga, Cady (Violet McGraw) gyámja lesz, szeretne segíteni a magába forduló kislánynak, ezért megalkotja a M3GAN névre hallgató szuperintelligens robotot. A gondok akkor kezdődnek, amikor a „játék” elkezd önálló életet élni.
Mielőtt belevágnánk, visszatérnék a bevezetőhöz, illetve a fenntartásaimhoz, melyet a film előzetese idézett elő.
Maga a koncepció sem új keletű, ezen felül semmiféle pozitív hangulatot nem sikerült építenie, holott egy kedvcsinálónak ez lenne a dolga, a hab a tortán pedig az ijesztőnek szánt négykézláb futós jelenet, amin konkrétan felnevettem kínomban.
Hová süllyedt a filmipar?
Az Eleven kórt és a Horror parkot író Akela Cooper sem kifejezetten győzött meg.
A sztoriba, illetve a produceri teendőkbe besegített még a modern kommersz horror egyik nagyágyúja, James Wan, de már az ő neve sem abszolút garancia a sikerre. No de az előjelek és feltételezések mögött, milyen is lett a M3GAN? Mindenekelőtt erősen és hányingerkeltően hullámzó. Az expozíció kifejezetten hosszú és teljesen érdektelen.
Maximum az tetszett, ahogy Gemma munkájába betekintést nyerünk, ahogy megépíti a címszereplőt, aki folyamatosan tanul és egyre inkább átveszi a szülői szerepet a nőtől.
Akad itt némi fricska az eldigitalizálódásról, az Istent játszó emberről, illetve egy hatalmas adag családi dráma, mely a végére teljesen unalomba fordul.
Ez utóbbit leszámítva semmi új nincs a nap alatt, a szülői felelősség, szeretet, kötődés kérdéskör viszont nagyon groteszk formában nyilvánul meg.
Még működhetne is, de Johnstone ezúttal sem találta meg a kontrasztot a műfajok közt, és sokkal komolyabban veteti magát a kelleténél.
Bosszant, hogy már rendezőnek hiszi magát.
Mondom ezt úgy, hogy a M3GAN szarkasztikus, és koromfekete humora abszolút működik, ám sokkal jobb lett volna, ha egy ízig-vérig horror-vígjátékot kapunk, mert a komolynak szánt jelenetek így szinte hatástalanok, és nagyon röhejesek.
De még mindig nem lenne túl nagy probléma az összképpel, csakhogy a kulcsfontosságú horrorelemek terén is került némi (egy óriási homokozónyi) porszem a gépezetbe.
Próbálkoznak itt ócska és olcsó jumpscare-rel, milliószor látott „felbukkan a hátad mögött” ijesztgetésekkel, de mindhiába, plusz rettentően látszik, hogy ügyeltek a korhatár besorolásra, úgyhogy egy tisztességesen véres slasher/gore-moziban/látványban kár is reménykedni. A záróakkordnak végképp sikerült teljesen elvesztenie, itt már helyenként a fejemet fogtam a teljesen bagatell szituációktól, a sablonos befejező képsorokról nem is beszélve.
Nevetséges és vérlázító!
A robotcsaj, aki mindenkit kiiktat?
De kérdem én, mi is volt a film lényege?
Egy nagy kalap semmi.
Még a hátam is megfájdult a fotelemben.
Iszok is egy pálinkát, hogy felejtsek.
Csak attól félek, itt egy hordónyi is kevés lenne.
62 M3GAN (2022)
SkyShowtime (2023.08.14.)
Gemma egy robotikai játékgyártó cégnek dolgozik, amely hamarosan piacra dob egy babát, amely képes a gyerekekkel barátkozni, és a szülők hasznos segítőtársává válni. Ez az... több»
Szereplők: Violet McGraw, Allison Williams, Ronny Chieng, Amie Donald, Brian Jordan Alvarez
Ez a „film” úgy rossz, ahogy van.