A 2001-ben bemutatott Farkasok szövetségénél szépen kiteregette a francia filmgyártás a portékáját, hisz egy olyan műfajilag sokrétegű filmet készítettek el, amiben megtalálható a kaland, az akció, a romantika, az intrikák sokasága, és még egy csipetnyi horrorisztikus stíluselemek is, ráadásképp pedig mindezt egy kosztümős történelmi alkotásba csomagolta. Hogy ez mennyire is vált egy életképes alkotássá, arról azért megoszlanak a vélemények, de én személy szerint pokolian jól szórakoztam a nem rövidke játékideje alatt. Akkor hát nézzük, hogy mivel is szolgált jelen filmünk!
A film történetének kiindulópontját egy francia város, Gévaudanban történt brutális támadások szolgáltatták. Ugyanis valamikor 1764 és 1767 közt a feljegyzések alapján közel 100 ember haláláért volt felelős a gévaudani rémre keresztelt szörnyeteg. Eme francia rémtörténetet dolgozta fel a film forgatókönyvírója, Stéphane Cabel, és persze rengeteg plusz dolgot adott még a történethez, csak azért, hogy majd a néző, kellőképpen el tudjon merülni a műfajok kavalkádjában. Tehát azt nyugodtan kijelenthettem, hogy már a film alapja is kellőképpen izgalmas tudott volna lenni, hisz a mai napig senki nem tudja, hogy pontosan mi is volt az igazság az 1764 és 1767 közt történt brutális támadások mögött, de a film forgatókönyvírójának feltett szándéka volt az, hogy nem csupán egy egyszerű rémtörténet formájában kívánja mindezen dolgokat prezentálni majd a nézője felé, hanem sokkal több fantáziát visz a történetbe, és ezzel engem máris képes volt megvenni kilóra vele.
A rendezéssel azt a Christophe Gans-t bízták meg, akinek ezelőtt csupán egy filmjéhez volt szerencsém, méghozzá az 1995-ös Könnyező harcoshoz, de eme úriember volt a felelős, a 2006-os Silent Hill – A halott város című számítógépes játék filmre adaptálásáért (amit viszont kimondottan szerettem), és azt kell írjam, véleményem szerint egészen jól sikerült filmre vinnie a történetben lévő nem is oly kevés cselekményszálat. Hiába a hosszúnak mondható játékidő (a maga 151 percével), számomra egy percre sem vált vontatottá vagy unalmassá a film, merthogy képes volt elvarázsolni. Persze nem állítom, hogy minden tökéletes lenne benne, hisz sokszor beáldozzák a logikát a látványvilággal szemben, és lényegesnek mondható történeti elemeket sem szándékoztak kifejteni benne, de mindezt csak azért, hogy gördülékeny maradjon a film fő történeti csapásiránya. Valahol jómagam a film közepe tájékán éreztem egy röpke ideig azt, hogy egy kissé mintha lendületét vesztené a film, bár ehhez az is kellett, hogy az addigi történtek egyik központi karakterét kiírják a film további cselekményeiből, de szerencsére ez az állapot sem volt tartós, és utána újra képesek voltak lökést adni a cselekményeknek.
Na de, ha már megemlítettem a karaktereket, akkor nézzük, hogy milyenek is lettek. A film történetének az egyik sajátossága, hogy szinte az összes karaktere felelős volt a produkció egyes stíluselemeiért. A filmbéli Mani karakterét alakító Mark Dacascos elsősorban az akciókért, a Grégoire de Fronsacot alakító Samuel Le Bihan a tudomány megtestesítője (kezdetben), a Jean-François-t alakító Vincent Cassel a kalandfilmek sajátosságaiért (persze ez is csak kezdetben), és nem utolsósorban ott van a filmbéli Sylviát alakító Monica Bellucci (aki, mint mindig, most is gyönyörű), aki pedig a romantikát hozta el a történetbe. Eme színészek pedig minőségi alakításokkal teszik még emlékezetessé majd a filmet.
Nem mehetünk el még a film technikai megoldásai mellett sem szó nélkül, hisz pont ez idő tájt volt épp a csúcsra járatva az úgynevezett bullet time effektus (köszönthetően az 1999-es Mátrixnak), és hát szép számmal alkalmazzák mindezen effekteket is a történetben. Továbbá a film harci jelenetei is egészen szépen lettek megkoreografálva, de még említésre érdemes a produkció színvilága is, ami szintúgy magával ragadó volt.
Minden aprócska hibája ellenére én kimondottan szerettem ezt a filmet. A film végén halható zenei aláfestés (Felicia Sorensontól a Once című dal) pedig még azt is képes volt elérni, hogy jóízűen nézzen, vagyis hallgassam végig a stáblistát. Összegezve nálam ott a helye a kedvenceim közt.
69 Farkasok szövetsége (2001)
akció | dráma | horror | kaland | thriller
Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Főleg asszonyokat és gyerekeket ragad el, s... több»
Szereplők: Monica Bellucci, Vincent Cassel, Gaspard Ulliel, Mark Dacascos, Émilie Dequenne
