Valljuk be őszintén!
A COVID alaposan felforgatta az addigi életünket. Míg a többség számára csupán a kellemetlenség szintjén mozgott ez az időszak, az vitathatatlan, hogy egy jelentős rétegnél viszont ma is ijedelmet okoz, ha csak kimondjuk a nevét.
Most azonban, hogy már lassan három év is eltelt a pandémia csúcspontja óta, egyre több úgynevezett művész mer saját perspektíváján keresztül értelmezési keretet nyújtani erről a két évről, vagy éppenséggel csupán felhívni a túlélők figyelmét mindarra az abszurditásra, amit a lezárások ideje alatt mind a kormányok, mind a hétköznapi emberek csináltak.
Kevin Williamson, a Sikoly-filmek forgatókönyvírója pedig Katelyn Crabb-bel karöltve dobott össze egy szkriptet, ami emléket állít ennek a totálisan kaotikus periódusnak.
A forgatókönyvüket végül a mostanában különböző sorozatok (Fekete nyár, Chucky, Bűnös Chicago) direktori székében sűrűn felbukkanó John Hyams vitte vászonra, pontosabban a tévéképernyőre, hiszen a Beteg című film végül a Peacockon debütált, de nemrégen már magyar felirattal is láthatóvá (olvashatóvá) vált.
A Sikoly-filmek önreflektivitására szerintem kár számítani, ám Williamson így sem fukarkodik a bizarrabbnál-bizarrabb helyzetek kialakításával, melyek aztán vagy vérfürdőben, vagy abszurd humorban csúcsosodnak ki.
A Sikoly franchise-ra jellemző cold openre itt sem lehet panasz, sőt a telefonhívással és az üzenetküldésekkel konkrétan meg is idéződik Wes Craven kultikus slasher filmszériája.
Jöhet maga a véres sztori!
A trailer már elég sok mindent elárul a fősodorról:
Két barátnő, Parker (Gideon Adlon) és Miri (Beth Million) a karantén ideje alatt kiugranak egy teljesen izolált helyen található víkendházba, hogy ott töltsék a hétvégét, távol a civilizációtól, no meg az idióta maszkhordási kötelezettségtől. Az idilli helyzetbe természetesen belerondít Parker exének, DJ-nek (Dylan Sprayberry) a felbukkanása, ám ekkor még nem sejtik, hogy sokkal nagyobb bajuk is a levakarhatatlannak tűnő srácnál, hiszen nem ő lesz az egyetlen hívatlan vendég a hétvége folyamán.
Ghostface-maszkos késes gyilkos helyett ezúttal csak egy sima fekete szerkóba és maszkba öltöző figura riogatja a főhősnőinket és a nézőket, Williamson pedig gyorsan bizonyítja, hogy továbbra is ért a slasher/gore rémisztgetéshez.
A szinte kötelező jump scare-ek mellett folyamatos feszültségépítés is zajlik, ami különös módon pont az abszurditás olykori nagyon erőteljes túltolásával válik félelmetesen valóságszerűvé – és emlékeztet minket mindarra az őrültségre, ami a 2020-as/2021-es évek alatt a híradókból és a hírportálokból áramlott a fogyasztók és a megtévesztett-megfélemlített civilek irányába.
Williamson ezúttal sem hagy minket valamirevaló fordulat nélkül, és arról sem feledkezik meg, hogy egy teljesen felépített és komplett sztorit tálaljon a nézőnek – így a kezdetben esetlegesnek tűnő cold open a film végére szervesen kapaszkodik, kapcsolódik a történtekbe.
Én személy szerint vártam volna még egy keserédes csavart a fináléra, elvégre elég magasra feldobják a labdát, hogy egy gyanús tünet jelentkezésével árnyalják a végkifejletet.
Ezúttal azonban a filmben látott brutális erőszakossággal megelégedtek az alkotók, és drámai vonalon nem akarták túlzásba vinni a dolgot. (Sajnos, pedig vártam még egy vérgőzös poént!)
A Beteg utolsó nagy, de egyik legerősebb erénye, hogy kábé 80 perc alatt lezavarja az egész cselekményt.
Az elmúlt időszakban megszaporodtak azok a horrorok, melyeknek nem igazán sikerült belőni a megfelelő játékidőt, és a rétesként túlnyújtott percekkel együtt a néző figyelmének fenntartása is nagyon nagy veszélybe került.
A Beteg ezzel szemben egy jó iramú, olykor gore-ba, olykor pedig klasszikus ijesztegetésbe hajló horror lett.
Nem valószínű, hogy ott lesz a TOP 50-es listámban, de arra a 80 percre tökéletes szórakoztatást nyújt, ennél többet pedig kár is lenne várni egy kis költségvetésű slasher mozitól, amit nem az Oscar gálára szántak.
Enyhén zöldellő négy csillag.
Semmi más.
61 Beteg (2022)
A világjárvány miatt Parker és legjobb barátnője úgy döntenek, hogy egyedül maradnak karanténban a családi tóparti házban - legalábbis ezt hiszik. több»
Szereplők: Dylan Sprayberry, Jane Adams, Gideon Adlon, Marc Menchaca, Charla Cochran Bocchicchio
