2023.06.10 15:00 Artemisia Olvasottság: 291x
2

A nácik aranya

A Netflix az Oscar-díjas Nyugaton a helyzet változatlan sikerén felbuzdulva idén újabb német háborús filmmel álltak elő, ezúttal az I. világháború frontvonala helyett a II. világháború végnapjaiba ugorva előre. Ám a háború most csak háttérként jelenik meg, a cselekmény ugyanis egy német kisváros elzárt eseményeit dolgozza fel.

A középpontban a dezertőr német katona, Heinrich (Robert Maaser) áll, akit az SS egyszerűn felakaszt a tettért, majd az osztag a közeli városkába indul egy aranyrakomány keresésére, amelyet állítólag a Kristallnacht során koboztak el egy tehetős zsidó családtól. Közben a sorsára hagyott Henrichet egy parasztlány, Elsa (Marie Hacke) levágja a fáról és a családi farmra viszi, ahol szellemileg visszamaradott öccsével, Paule-val (Simon Rupp) él. Amikor az SS rajtaüt a farmon és elrabolja Paule-t, Heinrich és Elsa akaratlanul is az események sodrásába kerülnek.

A nácik aranya

Ezek az események pedig egy rendkívül lendületes, kiválóan koreografált, zúzós-kaotikus akciószekvenciákkal, véres thriller-elemekkel, fekete humorral és meglepő fordulatokkal vannak megtűzdelve; nem véletlenül hasonlítja sok kritika Tarantino Becstelen brigantykjához a film hangulatát és előadásmódját. Ha tarantinói magasságokba nem is emelkedik, de az az őrült-vérgőzös hangulat, ami olyan jól áll Tarantinónak, itt is adott, és itt is film előnyére válik. Az első jelenettől az utolsóig szórakoztató tud lenni, és noha Heinrich egyszemélyes hadseregként zúzza le a SS-tiszteket, az akciójelenetek mégis földhözragadtnak érződtek a kreatív megoldásaiknak köszönhetően. Bevetnek itt mindent, a székektől és serpenyőktől az aranyrudakig és ciánkapszulákig, fegyvert ragad a parasztlánytól kezdve a fogyatékos fiún át a matrónáig mindenki, beszáll az arany utáni hajszába a polgármestertől a papig a falu minden lakója.

Emellett meglepő módon a karakterábrázolásban is kifejezetten jól teljesít. Noha vannak sablonkarakterek, ilyen például a tipikus szadista barom Dörfler, aki végig csak azt teszi, amit egy szadista baromnak tennie kell: szemétkedik, pusztít és gátlástalanul vadászik az aranyra. De sajnos Heinrich sem egy több dimenziós figura: egy német Rambo, aki az otthon hagyott kislányához igyekszik, és közben elpáhol minden útjába kerülő nácit és megment minden ártatlan civilt. Pedig Robert Maaserben meg lett volna a karizma egy komplikáltabb hőshöz, de nem aknázták ki eléggé a karakterét.

Viszont Elsa már egy gondosabban felépített karakter: egyszerű parasztlányként csak túlélni szeretne a háború végig, de amikor az öccse veszélybe kerül, kész szembeszállni a nácikkal. Jól eltalálták az arányt: több egy folyton megmentésre szoruló nőnél, de nem csináltak belőle sérthetetlen amazont sem: legemlékezetesebb jelenetében pl. a mérgezett csók-módszert alkalmazza. Paule, Elsa együgyű öccse szintén megkapja a maga nagy pillanatát, az abszolút váratlan és impozáns, templomi akciójelenetben.

De a gonoszok frontján is van legalább egy érdekes karakter: von Starnfeld, akinek nemcsak a megjelenése borzongató, hanem egy még borzongatóbb epizódot is megtudunk a múltjából: élete szerelme egy zsidó nő volt, azonban a náci ideológia iránti érzelmei erősebbek voltak. Hogy ne kerülhessen koncentrációs táborba, saját maga ölte meg a szeretett nőt. Most pedig karmikus módon okozza a vesztét ez a tette.

A szórakoztatás mellett érződik a rendező azon törekvése, hogy árnyalja a német katonákat és civileket, miszerint nem mindegyikük osztotta a náci nézeteket, és sokukat nagyon pozitív színben tüntet fel. Ez hasznos tanulság, bár valószínűleg, ha nincs ez a törekvés és még jobban el merik engedni a gyeplőt, egy még inkább badass és még szórakoztatóbb alkotás született volna. Ha nem is lesz az új Nyugaton a helyzet változatlan, de mindenképp bizonyítja, hogy a Netflix tud egész jó tartalmakat is gyártani, ha akar.

akció | dráma | háborús

A második világháború végén egy német katona eltűnt lánya, míg egy SS-csapat egy zsidó kincs nyomába ered. több»

2