Jó ideje már annak, hogy kíváncsivá váltam a John Frankenheimer (1930–2002) rendezésében készült, Jövendölés című produkcióra, de mindeddig valahogy mindig elkerültük egymást, egészen mostanáig. A film megtekintése előtt mindössze annyit tudtam róla, hogy bizonyos értelembe véve, egyfajta szörnyfilmet tisztelhetünk majd benne, de hogy mindezt majd milyen minőségben tálalják a készítők a nézők felé, az már egy másik kérdés volt. Nézzük hát, hogy mit is tartogat eme produkció a nézőjének!
Mint oly sokszor, most is a történettel kezdeném, ráadásul jelen filmünk esetében mindez duplán megéri, merthogy egy kimondottan jól összerakott sztorit hozott össze a forgatókönyvíró, David Seltzer. Maga a film alapjául szolgáló történetet két fő részre lehetne bontani, aminek az első felét messze nem kategorizálnám be a horrorfilmek soraiba (bár maximálisan elismerem, hogy eme rész is képes volt lekötni a figyelmemet, mindenféle borzalmak nélkül), ugyanis itt a horrorisztikus elemeket mindössze csupán sejtetik a nézővel, de fizikális formát még nem öltenek. Horrorelemek helyet viszont kapunk egy érdekes történetet, rengeteg különböző fajta karaktert és számos konfliktust, amik együttesen jól megalapozzák a film feszültségérzetét. Számomra mindebből a legélvezetesebb egyértelműen a film két főszereplőjének szánt karakterek (Talia Shire és Robert Foxworth) alakításai voltak, ugyanis a Jövendölés egy úgynevezett ökológiai horror (amiben azért szépen ráismerhetünk egy igencsak komoly drámai vonalvezetésre is). Továbbá a film első felében számos kimondottan érdekes kérdéseket boncolgatnak a történetben, amiknek jó pár esetben a megválaszolása majd csak a film második felében kerül terítékre, bár kissé burkoltan és egyáltalán nem annyira szájbarágósan, mint ahogy mindezt sejtették előjáróban a velem a készítők. További erősségeik közt tartom számon a film helyszínválasztását, amely történetileg az amerikai maine-i erdőkben játszódik, viszont a valóságban egy kanadai erdős kisvárosban, Croftonban forgattak.
Mindezek után térjünk rá a film horrorfelhozatalára, merthogy ahhoz képest, hogy kimondottan alacsony korhatár-besorolásban került az amerikai mozikba a film, még így is volt benne spiritusz. Gondolom, nem árulok el túl nagy spoilert azzal, ha leírom, hogy a film horrorelemeinek a legfőbb elhozója egy igencsak furcsa medve megjelenése lesz, és annak a rémtettei (mindez a film tartalmából is ismerhető), viszont engem sikerült azzal meglepniük a készítőknek, ahogy mindezt vizuálisan megjelenítették, merthogy itt éleződik ki a legerőteljesebben az úgynevezett ökológiai horrorfilmes hatás. A filmben látható maszkokat sem mondanám egyáltalán gyengének, viszont mégis volt egy kisebb problémám mindezekkel, méghozzá az, hogy mindebből némiképp hiányzott számomra a vér, vagyis inkább annak a mennyisége. Ugyanis kellő mértékben tudott a film horrorfelhozatala brutalitást hozni a nézőjének, de mindezt azért ábrázolhatták volna erőteljesebben is, merthogy így egy kissé hiteltelenné váltak számomra eme képsorok. Továbbá még egy nagyobbacska hiányérzetem volt a filmmel, méghozzá a befejezése. Kissé összecsapott, sok kérdést és egy igencsak erős dilemmát hagy megválaszolatlanul (akik látták a filmet, biztos tudják hogy mire gondolok ezalatt).
Mindent egybevéve én kimondottan jól szórakoztam eme film láttán, és úgy gondolom, hogy azon a nézők, akik vevők a katasztrófafilmekbe oltott, némi drámával átitatott horrorfilmekre, azok szintén megtalálhatják a számításaikat a Jövendölés című filmben. Tőlem jár is a négy csillag a filmre.
63 Jövendölés (1979)
A Maine-i erdő mellé egy óriási papírgyár épült, ami tönkre teszi a gyönyörű környezetet. A helyiek próbálnak ellenállni, de kísérleteik eredménytelenül végződnek. Egy... több»
Szereplők: Armand Assante, Talia Shire, Kevin Peter Hall, Robert Foxworth, Graham Jarvis
